Így vezérli az agy az emlékek tárolását és előhívását
Magyar neurobiológusok tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékek eltárolását és előhívását, számol be a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatóinak tanulmányáról a Qubit.
Az emlősök előagyában található, mediális szeptumnak nevezett terület vezérelheti az emlékek eltárolásában és előhívásában fontos szerepet játszó gyors agyhullámokat az agykérgi hippokampuszban – derítették ki a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) szakemberei hazai és nemzetközi partnereikkel együtt.
Hangya Balázs, a KOKI Lendület Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoport vezetőjének és kollégáinak kedden, a Nature Communications folyóiratban közölt eredményei átírják az eddig kialakult képet arról, hogy a mediális szeptumnak milyen további, az agyhullámok (neurális oszcillációk) zavarával járó betegségekben lehet szerepe. A kutató a Qubitnek elmondta, hogy váratlanok voltak a mediális szeptum aktivitása és a hippokampusz gyors agyhullámai közötti kapcsolatra utaló kísérleti mérések, amelyek így egy új kutatási irányhoz és a friss tanulmányban bemutatott jelentős előrelépéshez vezettek.
Tavaly Hangya és kollégái a Cell Reports folyóiratban publikált tanulmányukban megállapították, hogy a hippokampusz théta agyhullámai, amik mindig megfigyelhetők, amikor rágcsálók egy új környezetet térképeznek fel, az összekapcsolt ingaórákhoz hasonlóan Huygens-szinkronizációval összehangolódó idegsejtekből alakulnak ki. Amint a kutató akkor részletesen elmondta, az is kiderült, hogy az agyhullámot mely sejtek generálják a bazális előagy legelső részében elhelyezkedő mediális szeptumban, és reményét fejezte ki, hogy a feltárt mechanizmus segíthet más agyhullámok kialakulásának megértésében is.