Így állnak a hazai koronavírus-kutatások

A koronavírus megismerésében és a kórokozó elleni lehetséges terápia felkutatásában, kidolgozásában is jelentős előrelépést könyvelhetnek el a magyar kutatók – mondta a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője a Magyar Nemzetnek. Jakab Ferenc szerint ez annak a példátlan összefogásnak az eredménye, amely egyetemek, egyetemi kutatóhelyek, egészségipari szereplők között jött létre a jelenleg is több vonatkozó kutatást finanszírozó Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alatt.

A Pécsi Tudományegyetem Szent­ágothai János Kutatóközpontjának Jakab Ferenc által vezetett víruslaborjában – az országban egyedüliként – rendszeres és részletes biológiai és járványügyi elemzéseket végeznek, adataikkal hozzájárulnak a koronavírussal kapcsolatos nemzetközi adatbázis folyamatos aktualizálásához.

Kutatásaikkal már negyvennél is több vírusminta genomját tárták fel, ezek mindegyike magyar betegből vett mintából származott. Fontos eredmény az is, hogy a pécsi kutatólaboratóriumban az elmúlt hetekben többféle mintából sikerült replikálni, megsokszorozni a vírust, aminek a különféle hatóanyagok vizsgálatában van nagy jelentősége.

Az eddigi vizsgálatok alapján továbbra is nagy reményeket fűznek a kutatók ahhoz az új, Magyarországon fejlesztés alatt álló vírusellenes hatóanyaghoz is, amelyen Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének dékánja vezetésével alakult konzorcium dolgozik immár hetek óta megfeszített erővel. A kutatók a kezdetektől egy olyan hatóanyagban gondolkodnak, amely a vírust semlegesíti, a megfertőződött sejteket az immunrendszerhez hasonlóan elpusztítja, és megelőző védelmet is nyújt, vagyis passzív immunizálásra is alkalmas.

– A kétkomponensű, fehérjealapú készítmény legelső verzióját a konzorcium­tag Richter Gyógyszergyárban már előállították, az első, kémiai analitikai módszerekkel végzett vizsgálatok alapján az anyag megfelelőnek tűnik. Nagyjából három-négy hét múlva áll majd rendelkezésre olyan mennyiségű hatóanyag, amivel már el lehet kezdeni a laboratóriumi teszteket a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette biztonsági laboratóriumában. Ott megnézik, kötődik-e a vírushoz, megakadályozza-e a sejtekhez tapadását és a vírus által okozott sejtpusztítást.

– Azt gondoljuk, hogy jó úton járunk, a hatóanyagot másfél éven belül el tudjuk juttatni a klinikai vizsgálatokig, és ezek pozitív eredményei után megkezdődhet vele a betegek kezelése, illetve passzív immunizálásra is bevethető, elsősorban a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók körében – mondta a dékán.

Specifikus gyógyszer hiányában több ismert hatóanyagot is bevetnek ma már az orvosok a koronavírus-fertőzöttek kezelésében, ezek a gyógyult páciensek vérplazmájából előállított készítményen kívül mind olyan szerek, amelyeket eddig alapvetően más betegségre fejlesztettek ki. Szlávik János, aki a fertőzöttek kezelésében az első naptól zászlóshajónak számító Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályát vezeti, elmondta: a már kórházi ellátásra szoruló, de még középsúlyosnak minősülő esetekben olyan, klorokint, hidroklorokint, illetve lopinavirt és ritonavirt tartalmazó gyógyszereket adnak a pácienseknek, amelyek a malária vagy az AIDS ellen hatékonynak bizonyultak.

Az először nálunk alkalmazott plazmaterápia a másik, ami a súlyos állapotú betegeknél képes megakadályozni az állapotromlást, a harmadik lehetőség pedig az immun-globulin-terápia, ami ugyancsak hatékonynak tűnik. Ezeket a szereket alkalmazzuk a már az intenzív osztályon kezelt, gépi lélegeztetett betegeknél is – magyarázza Szlávik János. Arra is kitért, hogy a gépi lélegeztetés ezeknél a betegeknél speciális tudást igényel, amibe benne van a hasra fektetés, a forgatás, de ennek is köszönhetően volt már, akit négy hét után le tudtak venni a gépről, elhagyhatta az intenzív osztályt, de még hosszas rehabilitáció vár rá.