Hova visz az emberjavító ipar?
Meddig lehet, érdemes, erkölcsös tudományos eszközökkel tökéletesíteni az ember testi, idegrendszeri képességeit? – veti fel az a rendezvénysorozat, amelyről a NOL számol be.
A program (Neuro-Enhancement: Responsible Research for Innovation, NERRI) az idegrendszeri és érzékszervi képességek tökéletesítését és fejlesztését ígérő tudomány eredményeit és lehetőségeit, valamint a rendelkezésre álló és jövőbeli technológiák szélesebb társadalmi alkalmazhatóságát vizsgálja. Az uniós projektben hazánkat a CEU Bioetikai és Jogi Központja (CELAB) képviseli. A kutatás jelen szakaszában négy rendezvény keretében igyekeznek körüljárni, miként gondolkoznak az érintett csoportok képviselői az emberi képességek fokozásáról a robotika, az implantátumok, a bionikus művégtagok, az agyi stimuláció és más eszközök, beavatkozások segítségével.
Az első alkalommal zömmel hallás- és mozgássérültek, valamint a betegszervezetek és e témával foglalkozó alapítványok képviselői beszélgettek annak a filmnek kapcsán, amelyben az innováció legfrissebb eredményeinek felemelő alkalmazásait mutatták be a gerincsérültek járását lehetővé tevő viselhető exocsontváztól a beépíthető memória chipeken át a preimplantációs genetika vívmányaival bezárólag. A résztvevők lenyűgözve figyelték a teljes életet élő, láb nélkül született biokémikus autóvezetését, vagy azt a boldogságot, amit az egyik szereplő élt át, amikor robotkarjával megérinthette barátnője kezét.
A következő összejövetelen a diákokat és az oktatókat szólítják meg a tanulásban és a versenyben alkalmazott képességfokozás, koncentrálóképesség-javítás témájában. Miképp garantálhatók ezután a vizsgák igazságossága és miképp lehet védeni a munkavállalók egészségét, hogy a munkáltató ne kérhessen ilyen pluszerőfeszítéseket.
A harmadik rendezvényen a kutatók vitatják majd meg a legújabb műszaki-tudományos eredményeket és ezek társadalmi vonatkozásait, végül a negyedik összejövetelre a döntéshozókat hívják meg – olvasható a nol.hu-n.
