Hogy ne féljük a halált
R. Kárpáti Péter nyolcrészes dokumentumfilm-sorozatban kérdez szakembereket, ismert embereket és túlélőket arról, hogy mi történhet akkor, amikor klinikailag már nem élünk, írja a hvg.hu.
A filmért egyelőre nem kapkodnak a csatornák, de már vetítik: szűk körben, beszélgetéssel egybekötött matinén meg lehet nézni egy-egy részt az Örkény István könyvesboltban. Egy-egy ilyen szeánszon olyan is részt vesz, aki hisz, és olyan is, aki nem, vagy szkeptikus. R. Kárpáti viszont nem moderál ilyenkor, csak informál: nem állítja, hogy van élet az élet után, de azt sem, hogy a halálközeli élmények csak az agy szüleményei. Ahogy ő fogalmaz: „az oxigénhiányban vergődő agy utolsó nagy jótéteménye”. Az élmények ugyanis jók. Olyannyira, hogy aki átélte, visszavágyik, de legalábbis nem fél már a haláltól, írja a hvg.hu.
Évezredek óta nagyon hasonló élményekről számolnak be a klinikai halált megjárt emberek. De hiába az ősi megfigyelések, tudományosan lehetetlen megfogni és kutatni.
Az R. Kárpátiéval azonos című Raymond A. Moody-mű a hatvanas években foglalkozott először behatóbban a túl- és átélőkkel, addig az Egyesült Államokban is tabu volt a téma. A kötet bestseller lett, de még manapság is a legtöbb tapasztaló arról számol be, hogy legyintenek rájuk, az orvosok és nővérek sokszor kifejezetten hallgatásra szólítják fel azt, aki feléledve mesélne az emberi aggyal nehezen meg- és felfogható impressziókról.
A halálközeli élményeknek főleg ezoterikus irodalma van, a szépirodalmi feldolgozásai közül talán Nádas Péter Saját halál című műve a legizgalmasabb. A 2004-ben kiadott saját fotóival illusztrált mű egyéni élményét írja le, és Forgács Péter rendezésében film is készült belőle.
Joel Schumacher 1990-ben az Egyenesen át (Flatliners) című mozifilmben pedzegette a témát. A szereplők orvostanhallgatók, akik elkezdenek kísérletezni a klinikai halál állapotával, előidézik a halált, és hagyják, hogy pár percet ott töltsön az épp soron következő, sőt licitálnak is egymásra: 2-2 és fél, majd 3 percet is klinikai halálban tartják egymást. Az azokban az időben befutó színészek mellett (Kiefer Sutherland, Kevin Bacon és Julia Roberts) a sztori azért érdekes, mert ebben a verzióban a múltba mennek vissza a halál kapuján kopogtatók, és régi bűneikkel kell szembenézniük.