Halálközeli élményt hoz az agy elektromos tevékenysége
A halálhoz közeli állapotban többek által is megtapasztalt fényélményt feltehetően az agy elektromos aktivitásának átmeneti növekedése okozhatja a szív megállása után, állítják amerikai kutatók.
A Michigani Egyetemen patkányokon figyelték az agy "haldoklásának" pillanatait neurofiziológiai szempontból. A patkányokat szívverésük megállításával a klinikai halál állapotába juttatták, abba, amikor az agy már nem kap vért.
A kutatók elektroenkefalográffal figyelték a 9 patkány agyi tevékenységét, és azt tapasztalták, hogy a szív utolsó dobbanását követő 30 másodpercben jelentősen megnövekedett az összehangolt agyi aktivitás, amely nagyon is "tudatánál" lévő és felfokozottan működő agyra utal, ráadásul aktívabbra, mint normál ébrenléti állapotban. Főként a magas frekvenciájú agyhullámok, az úgynevezett gammarezgések ugrottak meg. Embereknél ez akkor mutatkozik, amikor megpróbálnak összekapcsolni információkat az agy különböző részeiből.
Az amerikai kutatók csaknem ugyanolyan agygörbét rögzítettek az összes patkánynál, ami a jelenség általánosságát támasztja alá. Emberek esetében a halálközeli állapotból visszatérők ötöde számol be "túlvilági élményről": fehér fényű látomásról, élete lepergéséről, vagy arról, hogy "felülemelkedve magán" kívülről látta a testét és annak környezetét.
A BBC az amerikai kutatással kapcsolatban megkérdezte Jason Braithwaite-et, a Birminghami Egyetem tudósát, aki szerint rendkívüli körülmények között, mint például a halálközeli állapot, az agy hiperaktívvá válhat.
