2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés

 

Feltérképezték a gyulladásos bőr- és bélbetegségek eddig nem ismert okait

A magyar lakosság jelentős hányadát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásának hátterét térképezte fel az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezetésével működő országos tudományos konzorcium. A 2016-ban indult és most lezárult alapkutatási projekt eredményei nagyban hozzájárulhatnak ezen betegségek új, a jelenleginél hatékonyabb terápiájának kidolgozásához.

hirdetés

A humán sejteknek milyen működési zavarai járulhatnak hozzá a magyar lakosság jelentős százalékát érintő gyulladásos bőr- és bélbetegségek kialakulásához? Többek között erre a kérdésre kereste a választ a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika vezette konzorcium, amelyben a Debreceni Egyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkacsoportjai vettek részt.

A 11 kutatócsoportból álló műhely molekuláris medicina szemléletű célja annak feltárása volt, hogy a külvilággal érintkező határfelületeken található szervek sejtjeinek egymás közötti kommunikációja hogyan vesz részt a bőr és a béltraktus gyakori gyulladásos és immunológiai betegségeinek kialakulásában. A vizsgált betegségek között volt például a serdülőkorúak 80-85 százalékát érintő akné, az ekcéma, a magyar lakosság 2-3 százalékát érintő pikkelysömör, a gyomor-bélrendszeri megbetegedést provokáló gluténérzékenység, a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás.

Dr. Kemény Lajos, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a konzorcium vezetője elmondta, a kutatás igazolta, hogy a kiválasztott betegségekben megfigyelhető kóros elváltozások hátterének közös a jellemzője. Az érintett szervekben a felépítő sejtek, valamint a szervek közötti kommunikáció ugyanis nem megfelelően működik, ami a patológiás válaszreakciók láncolatát elindítva járul hozzá a gyulladásos reakció kifejlődéséhez. A most lezáruló alapkutatási projekt témájául szolgáló tudományos felvetést ilyen megközelítéssel korábban még nem vizsgálták, vagy nem tárták fel minden részletében.

– A mai napig nem értjük pontosan, hogy milyen patogén folyamatok zajlanak a vizsgált betegségek létrejöttében. Napjainkban ezen kórállapotok kezelése messze nem megoldott, többnyire a betegség kialakulására közvetlenül ható terápia helyett csak tüneti terápiát lehet alkalmazni. Így változó hatékonysággal csak csökkenteni tudjuk a tüneteket, meggyógyítani nem – hangsúlyozta a professzor. Mint kifejtette, azért is fontosak a 2016-ban elindult kutatás most leírt eredményei, mert ez alapot szolgáltathat a betegségek kialakulását megelőző oki terápiák kidolgozásához.

(forrás: Szegedi Tudományegyetem)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink