Évente ötmillióan halnak meg a szélsőséges hőmérsékletek miatt

Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint az egy év alatt bekövetkező halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez. Ez 100 ezer főre 74 plusz halálesetet jelent, írja a The Guardian.

A tudósok 2000 és 2019 között 43 ország 750 helyszínén az időjárási és a halálozási adatokat elemezték. Arra jutottak, hogy ezeken a helyszíneken a napi átlaghőmérséklet évtizedenként 0,26 Celsius-fokkal emelkedett. A vizsgálat szerint az elmúlt két évtizedes periódusban összességében többen haltak meg a hideg, mint a meleg miatt. A hőséghez köthető halálesetek száma azonban növekszik, a hideg okozta haláleseteké pedig csökken. Az elmúlt héten az Egyesült Államok északnyugati partvidékére lesújtó hőhullámban csaknem kétszázan vesztették életüket: 116 halálesetet jelentettek Oregon és 78-at Washington államban.

Mindez felhívja a figyelmet az otthonok jobb hőszigetelésének fontosságára és a napenergiával működő, tehát áramkimaradás esetén is funkcionáló légkondicionálás jelentőségére.

A vizsgálat egyik vezető kutatója, Yuming Guo, az ausztrál Monash Egyetem szakértője szerint ez a trend folytatódni fog a klímaváltozás miatt, és a halálozási arány növekedni fog: a hideg miatti halálozás tovább csökken, a hőség okozta esetek száma növekszik. Európában összességében nőtt a hőmérséklethez köthető halálozások száma a szakértő szerint. "Ha nem teszünk semmit a klímaváltozás mérséklésére, több halálesetet fog okozni, mondta Guo.

A Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent tanulmány figyelembe vette az egyes régiókban élő emberek számára eltérő optimális hőmérsékletet. A hőség okozta, idő előtti halálozások aránya Nyugat-Európában, míg a hideg miatti halálozási arány Afrika Szaharától délre fekvő területein volt a legmagasabb.

Mind a szélsőségesen magas, mind a szélsőségesen alacsony hőmérséklet növeli a szívroham, a szívmegállás és a stroke kockázatát. Elsősorban azoknál nagyobb a rizikó, akik már eleve szív- vagy tüdőproblémával élnek.

Az egészségügyi és környezetvédelmi szervezeteket tömörítő Globális Klíma- és Egészség ügyi Szövetség (Global Climate and Health Alliance) elemzése során 66 országot vizsgált, amelyek között Ausztrália az utolsó abban a tekintetben, hogy mennyire építi be klímavédelmi kötelezettségeibe az emberek egészségére vonatkozó aggályokat.

Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Norvégia és Izland a tizenötből nulla pontot kaptak, mert meg sem említik az emberi egészséget a klímaváltozással kapcsolatba vállalt kötelezettségeikben. A szervezet azt is vizsgálta, mit tesznek az egyes országok egészségügyi rendszereik erősítésért a klímaválság okozta terhek elviseléséhez, mennyi plusz támogatást kapnak ezek az intézkedések, és hogy milyen mértékben ismerik fel az országok, hogy a nettó zéró kibocsátás mekkora előnyökkel jár az emberek egészségére.

Az Európai Unió is gyengén teljesített, mindössze egy pontot kapott az értékelésben, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 6, illetve 7 pontot kapott. A legmagasabb, 13 pontot Costa Rica kapta.