Évente ötmillióan halnak meg a szélsőséges hőmérsékletek miatt
Az elmúlt 20 évben többen vesztették életüket az extrém hideg, mint a meleg következtében, a klímaváltozás azonban kiegyenlíti az arányokat.
Egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya szerint az egy év alatt bekövetkező halálesetek 9,4 százaléka köthető hőséghez vagy szélsőséges hideghez. Ez 100 ezer főre 74 plusz halálesetet jelent, írja a The Guardian.
A tudósok 2000 és 2019 között 43 ország 750 helyszínén az időjárási és a halálozási adatokat elemezték. Arra jutottak, hogy ezeken a helyszíneken a napi átlaghőmérséklet évtizedenként 0,26 Celsius-fokkal emelkedett. A vizsgálat szerint az elmúlt két évtizedes periódusban összességében többen haltak meg a hideg, mint a meleg miatt. A hőséghez köthető halálesetek száma azonban növekszik, a hideg okozta haláleseteké pedig csökken. Az elmúlt héten az Egyesült Államok északnyugati partvidékére lesújtó hőhullámban csaknem kétszázan vesztették életüket: 116 halálesetet jelentettek Oregon és 78-at Washington államban.
Mindez felhívja a figyelmet az otthonok jobb hőszigetelésének fontosságára és a napenergiával működő, tehát áramkimaradás esetén is funkcionáló légkondicionálás jelentőségére.
A vizsgálat egyik vezető kutatója, Yuming Guo, az ausztrál Monash Egyetem szakértője szerint ez a trend folytatódni fog a klímaváltozás miatt, és a halálozási arány növekedni fog: a hideg miatti halálozás tovább csökken, a hőség okozta esetek száma növekszik. Európában összességében nőtt a hőmérséklethez köthető halálozások száma a szakértő szerint. "Ha nem teszünk semmit a klímaváltozás mérséklésére, több halálesetet fog okozni, mondta Guo.
A Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent tanulmány figyelembe vette az egyes régiókban élő emberek számára eltérő optimális hőmérsékletet. A hőség okozta, idő előtti halálozások aránya Nyugat-Európában, míg a hideg miatti halálozási arány Afrika Szaharától délre fekvő területein volt a legmagasabb.
Mind a szélsőségesen magas, mind a szélsőségesen alacsony hőmérséklet növeli a szívroham, a szívmegállás és a stroke kockázatát. Elsősorban azoknál nagyobb a rizikó, akik már eleve szív- vagy tüdőproblémával élnek.
Az egészségügyi és környezetvédelmi szervezeteket tömörítő Globális Klíma- és Egészség ügyi Szövetség (Global Climate and Health Alliance) elemzése során 66 országot vizsgált, amelyek között Ausztrália az utolsó abban a tekintetben, hogy mennyire építi be klímavédelmi kötelezettségeibe az emberek egészségére vonatkozó aggályokat.
Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Norvégia és Izland a tizenötből nulla pontot kaptak, mert meg sem említik az emberi egészséget a klímaváltozással kapcsolatba vállalt kötelezettségeikben. A szervezet azt is vizsgálta, mit tesznek az egyes országok egészségügyi rendszereik erősítésért a klímaválság okozta terhek elviseléséhez, mennyi plusz támogatást kapnak ezek az intézkedések, és hogy milyen mértékben ismerik fel az országok, hogy a nettó zéró kibocsátás mekkora előnyökkel jár az emberek egészségére.
Az Európai Unió is gyengén teljesített, mindössze egy pontot kapott az értékelésben, míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia 6, illetve 7 pontot kapott. A legmagasabb, 13 pontot Costa Rica kapta.
