Engedélyezett mérgezés
A nagymértékű glifozáthasználat egészségügyi és környezeti károkat is okoz, az Európai Unió mégis engedi a használatát, írja a Magyar Nemzet.
A bélrendszerünkben élő mikrobiota „második agyként” működik, és háromféle módon is üzen a valódi agynak: a vagus idegen át, az immunrendszeren keresztül és a mikrobiota termelte neurotranszmittereken (az agyműködést befolyásoló vegyületeken) keresztül. Bizonyos dolgokról már tudjuk, hogy a tudatos agyunk helyett azokról a „második” agyunk dönt. Ilyen az ételválasztás, de az is a bélflóra összetételétől függ, hogy kövérek vagy soványak vagyunk-e. Az egészséges bélflóra állítja elő számunkra energiánk 5–15 százalékát. A bélben élő baktériumok és gombák számos, a szervezet működése szempontjából elengedhetetlen vegyületet szintetizálnak számunkra, amelyeket az emberi sejtjeink nem tudnak előállítani. Ilyenek a gyűrűs aminosavak, a belőlük készített vitaminok (például a K2) vagy a gyulladáscsökkentő és a bélrák kialakulását megakadályozó rövid szénláncú zsírsavak, a már említett hormonok és neurotranszmitterek, mint a szerotonin vagy a dopamin.
Ez teszi érthetővé, hogy miért káros minden élőlény számára a glifozát, amely elpusztítva bizonyos baktériumokat és gombákat, felborítja a mikrobiális közösségek egyensúlyát. A bélflóra esetében a felborult egyensúly bélgyulladást, majd lyukasbél-szindrómát okoz, rontva immunrendszerünk és szerveink működését. A bélgyulladás megrázóan sok betegség indítója, az allergiától az autoimmun betegségeken keresztül, a szívinfarktuson, az agyvérzésen át a cukorbetegségig. Felelős az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egész sor idegrendszeri és viselkedési probléma kialakulásáért is.
De más egészségkárosodást is okoz. A patkányokon a máj elzsírosodását figyelték meg, amikor ivóvizükbe igen kis koncentrációban glifozátot kevertek. Ez a gyomirtó szer megváltoztatja a növények összetételét, és így a tápértékét is. 2015-ben a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet úgy minősítette, hogy „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében”. Az EU azonban nem osztja ezeket az aggályokat: 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű határozata újabb öt évvel meghosszabbította a glifozát uniós használatának engedélyét. Magyarország is az engedélyezés mellett szavazott.
A glifozát törvényes használatának uniós elismerése a közösségi és a hazai jogba ütközik. Egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédelmi politikájában rögzített megelőzés és elővigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alapján ha az egészségügyi és/vagy környezeti ártalom kockázatára ugyan nem is lenne tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínű, akkor a védelem hatékonysága érdekében úgy kell eljárni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadása az alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis elmulasztja annak az alkotmányos kötelezettségének a teljesítését, hogy neki kell érvényesítenie az emberek egészséges környezethez való jogát. Egyúttal a testi és lelki egészséghez való, mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába teszi kötelezővé az alaptörvény „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartását, amikor a törvény ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának engedélyezésével.
