Én baktérium vagyok, anyukám ember
Az ún. szintetikus biológia új tudományág: lényege, hogy korábban nem létezett, ember által tervezett lényeket hoznak létre. Az első sikeres ember alkotta élőlény egy baktérium, amelynek „megszületéséről” Craig Venter számolt be májusban.
A reprodukcióra képes M. mycoides JCVI-syn1.0 baktérium teljes genomját mesterségesen szintetizálták, számítógép és élesztőgomba segítségével. Ennek a tudományos áttörésnek számtalan következménye lehet, amelyeknek ma még csak egy részét tudjuk felmérni. Craig Venter intézete már azt tervezi, hogy olyan szintetikus algákat hoznak létre, amelyek megkötik a széndioxidot és bioüzemanyagot állítanak elő belőle.
Noha a végtermék egy baktérium lett, az élesztőgombáknak jelentős szerepük volt az előállításában. Mivel a gépekkel ma még csak rövid DNS szekvenciákat lehet létrehozni, ezeket a rövid szálakat élesztőgombákba juttatták be. Az élesztőgombák olyan enzimekkel rendelkeznek, amelyek össze tudják kapcsolni a DNS szakaszokat. Az első menetben az élesztőgombák a kb. 1.000 bázispárt tartalmazó szálacskákat mintegy 10.000 bázispár hosszúságú szakaszokká kapcsolták össze. Ezeket ezután eltávolították az élesztőgombából, tizesével csoportosították őket, majd visszajuttatták az élesztőgombába, amely most már 100.000 bázispár hosszúságú szálakat képezett belőlük.
Egy harmadik, hasonló menet eredményeként több mint 1.000.000 bázispárból álló szálak keletkeztek, amik már a teljes genomnak feleltek meg. „Vízjel” szekvenciákat helyeztek el a genomban, hogy a szintetikus genom egyértelműen megkülönböztethető legyen a természetes genomoktól. A szintetikus genomot ezután egy baktériumba, a Mycoplasma capricolumba ültették be, ahol az új fehérjéket kezdett el termelni. A M. capricolum eredeti genomját vagy szétroncsolták az új genom kódolta enzimek, vagy a replikáció során nem jutott át az utódsejtekbe. Ezután már a baktérium minden alkotórészét a szintetikus genom kódolta.
Új élőlények alkotása
Amit meg lehetett csinálni egymillió bázispárral, azt feltehetően meg lehet tenni kétmillióval is – nagyjából ennyiből áll az algák genomja –, azonban arra még jó ideig nem lehet számítani, hogy mesterséges emlősöket is létrehoznak (az ember genomja például több mint 3 milliárd bázispárt tartalmaz).
Az új élőlény megalkotása – amint az várható volt – bioetikai kérdéseket is felvetett. Obama elnök a 13 tagból álló, bioetikai kérdésekkel foglalkozó elnöki bizottságot kérte fel a kérdés vizsgálatára és ajánlások megfogalmazására. A bizottság december 16-án tette közzé állásfoglalását egy 188 oldalas jelentésben. Ennek lényege, hogy a szintetikus biológia fontos eredményekkel kecsegtet, miközben csak mérsékelt kockázatot jelent, és ezért ugyan szövetségi ellenőrzés mellett kell folytatni, de nem indokolt a kísérletek betiltása vagy felfüggesztése.
A bizottság döntése
A tagok öt etikai alapelvet fogalmaztak meg, és ezek alapján 18 ajánlást tettek. Ezek egyike, hogy a mesterséges genomokba építsenek be a kutatók „öngyilkos” géneket, amelyek a laboratóriumon kívül elpusztítják a mikroorganizmust, vagy csak olyan tápanyagokat tudjanak felhasználni a szintetikus élőlények, amelyek csak a laboratóriumokban állnak rendelkezésre. Ezt az ajánlást az indokolja, hogy a szintetikus biológia ellenzői az egyik legsúlyosabb veszélynek azt tartják, hogy a mesterséges élőlények kijuthatnak a laboratóriumból, és ez beláthatatlan következményeket vonhat maga után. Egy másik komoly ellenérv az, hogy a szintetikus biológia felhasználható új biológiai fegyverek előállítására.
Most mindenesetre nem győztek az ellenzők érvei – érdeklődéssel várhatjuk új és új élőlények létrehozását.
