Életveszélyes betegség után pszichés gondozás is kell
Az intenzív osztályos ápolás után az akut respirációs distressz szindrómát túlélő betegek nagy többsége esetében alakul ki pszichiátriai probléma, szorongás, depresszió, poszttraumás stresszbetegség.
A Johns Hopkins University kutatói által vezetett, 41 kórházra kiterjedő vizsgálat közel 700 túlélő adatai alapján jutott arra a következtetésre, hogy az akut respirációs distressz szindrómát (ARDS) túlélő, intenzív osztályon ápolt betegek kétharmada esetében alakul ki a kórházból történő hazabocsátás után a három pszichiátriai probléma (szorongás, depresszió, poszttraumás stresszbetegség/PTSD) közül legalább az egyik, és azon betegek harmada, akiknél legalább az egyik pszichiátriai probléma kialakult, arról számol be, hogy egyszerre mindhárom probléma jelentkezik nála. Márpedig, hangsúlyozzák a kutatók, mindhárom pszichiátriai probléma külön-külön is szignifikánsan csökkenti az életminőséget.
A Johns Hopkins intenzív terápiás központját vezető Dale Needham szerint mivel ilyen nagy arányban jelentkeznek pszichiátriai problémák a körükben, a kórházból való hazabocsátást megelőzően valamennyi ARDS-túlélőnek teljes pszichiátriai kivizsgáláson kellene átesnie, és a negatív pszichés következmények minimalizálása érdekében a veszélyeztetetteknek segítséget kellene kapniuk.
A vizsgálat eredményeiről beszámoló tanulmány (Psychiatric Symptoms in Acute Respiratory Distress Syndrome Survivors: A 1-Year National Multicenter Study; Critical Care Medicine) szerint az ARDS utáni morbiditásnak és mortalitásnak nem azok a kockázati tényezői, amelyeket eddig tradicionálisan kockázati tényezőként tartottunk számon (azaz a betegség súlyossága és az intenzív osztályos ápolás hossza), a leginkább veszélyeztetettek ehelyett a nők, a fiatal betegek és azok, akik a kórházba kerülés előtti időszakban munkanélküliek voltak. A betegség súlyossága és az intenzív osztályos ápolás hossza nem mutatott összefüggést a későbbiekben kialakuló pszichiátriai problémákkal.
A vizsgálatba összesen 698 beteget vontak be, majd a 645 túlélőt 6 és 12 hónap múlva telefonon kérdezték ki tüneteikről (a betegek között, akik 82%-ban fehérek voltak, kb. fele-fele arányban voltak férfiak és nők, az átlagéletkor 49 év volt). Az eredmények szerint a 6 hónapos időpontnál a résztvevők 36%-a mutatta a depresszió tüneteit, 42% szorongott, és 24% küzdött PTSD-vel, és a tünetek prevalenciája a 12 hónapos időpontnál is közel azonos volt: 36, 42 és 23%.
Azok a betegek, akik a 6 hónapos időpontnál pszichés problémával küzdöttek, nagy arányban (57-66%) ugyanazzal a problémával küzdöttek egy év múlva is, míg azoknál, akik tünetmenetesek voltak a 6 hónapos időpontnál, az 1 éves ellenőrzés idejére kevesebb mint 15%-os arányban alakult ki valamelyik pszichiátriai kórkép.
Mint a kutatók hangsúlyozzák, eredményeik közül az a leginkább figyelemre méltó, hogy a pszichiátriai problémával küzdő ARDS-túlélők nagy többsége – 63%-a – mind a hat hónapos, mind az egy éves ellenőrzésnél legalább két pszichiátriai betegség tüneteit is tapasztalta magán. A leginkább veszélyeztetettek a 18-39 éves korosztályba tartozók voltak, a körükben 16%-kal gyakrabban alakultak ki a pszichiátriai problémák, mint a 40-49 év közöttiekben, és ezutóbbiakban 23%-kal voltak gyakoribbak a tünetek, mint az 50-59 évesek körében. A nők körében 26%-kal volt magasabb a depresszió, 43%-kal magasabb a szorongás és 80%-kal magasabb a PTSD, mint a férfiak esetében.
A munkanélküliség, az alkoholproblémák és a hosszabb intenzív osztályos opioid-használat is összefüggött a pszichiátriai problémák nagyobb kockázatával. A kórházi ápolás előtt munkanélküliek esetében 26-40%-kal volt nagyobb az esély pszichiátriai probléma kialakulására az intenzív osztályról való távozás után, az alkoholprobléma 39-79%-kal növelte az esélyt, a hosszabb intenzív osztályos opioid-használat pedig 8-11%-kal.
Mint a kutatók elmondják, bár a pszichiátriai tüneteket a betegek maguk jelentették, azaz a vizsgálat nem hivatalos pszichiátriai diagnózison alapult, a használt validált kérdőívek hatékonysága széles körben elfogadott a depresszió, a szorongás és a PTSD tüneteinek felmérésében. A kutatók hangsúlyozzák továbbá, hogy vizsgálatuk csak ARDS-betegekre terjedt ki, így eredményeik valószínűleg nem terjeszthetők ki egy az egyben valamennyi intenzív osztályon ápolt betegre.
