Egyetlen kalkulátorral a szívbetegségek és a rák ellen?
A szív- és érrendszeri megbetegedések és a daganatos kórképek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, hátterükben pedig számos közös életmódbeli és egészségügyi tényező áll. A University College London kutatói a közelmúltban arra derítettek fényt, hogy a kardiovaszkuláris kockázat becslésére használt orvosi kalkulátorok némi matematikai korrekció után a daganattípusok jelentős részének kockázatát is képesek előrejelezni, írja a hvg.hu.
A European Journal of Cancer című folyóiratban megjelent tanulmányban a szakemberek négy elterjedt, a szív- és érrendszeri betegségek tízéves kockázatát becslő kalkulátort vizsgáltak meg több mint ötmillió beteg adatai alapján. Az adatokból jól kirajzolódott, hogy a résztvevők körében több rákos megbetegedést regisztráltak, mint kardiovaszkuláris eseményt, ami illeszkedik ahhoz a globális trendhez, miszerint a daganatok sok magas jövedelmű országban átvették a vezetést a halálozási statisztikákban.
A kutatócsoport a Brit Biobank adatainak egyötödével finomhangolta a meglévő szívmodelleket, és a módosított verziók egyértelmű összefüggést mutattak a jelzett és a ténylegesen megfigyelt rákkockázat között. Ez a kapcsolat nem meglepő, hiszen mindkét betegségcsoport szorosan kötődik az életkorhoz, a dohányzáshoz, a magas vérnyomáshoz, az elhízáshoz, a fizikai inaktivitáshoz és különféle anyagcsere-eltérésekhez. Érdekes megállapítás ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyságban széles körben használt QRISK3 kalkulátor esetében a szisztolés vérnyomás mint előrejelző paraméter az életkor és a dohányzás mögött a harmadik legfontosabb tényezővé lépett elő.
Az előrejelzés pontosságát mérő statisztikai skálán, ahol a 0,5 a véletlenszerű találgatást, az 1,0 pedig a tökéletes becslést jelzi, az eredeti kardiovaszkuláris eszközök 0,71 és 0,74 közötti értéket értek el saját területeken. Az átalakított modellek az összes ráktípust figyelembe véve 0,63-as pontosságot mutattak, ami alig marad el a kifejezetten rákkockázatra fejlesztett QCancer eszköz 0,65-ös értékétől. Bár ez az általános átlag mérsékelt teljesítménynek számít, egyes specifikus daganatoknál – mint a gyomor-nyelőcső, a máj- és epevezeték, a hangszalag, valamint a veserák – a szíveszközök rákelőrejelző pontossága már a figyelemreméltó 0,7 és 0,81 közötti tartományba esett. A független CPRD-adatbázison végzett ellenőrzés hasonló eredményeket hozott mindkét nagy brit adatkészletben.
Az eredmények egyelőre kísérleti jellegűek, a felfedezés lényege abban rejlik, hogy a már jól ismert és megbízhatónak tartott kardiovaszkuláris modellek kiegészítő információt nyújthatnak a daganatkockázatról is, de még további vizsgálatok szükségesek annak igazolására, hogy ez a gyakorlatban korábbi diagnózishoz és jobb túlélési esélyekhez vezet-e, írja a hvg.hu.
