hirdetés
2025. január. 29., szerda - Adél.
hirdetés

 

Eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel magyar kutatók

Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a szorongás és a depresszió, vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésében. A kutatás eredményeit a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Science közölte.

Agyunk folyamatosan fürkészi, hogy élményeink hasznosak vagy károsak számunkra, melynek eredménye folyamatosan támogat bennünket megfelelő döntéseink meghozatalában. Veszély esetén ez a folyamat segít a menekülésben, de kedvenc kávézóinkat is ennek köszönhetően tudjuk kiválasztani. Mindennek az idegrendszeri háttere egy összetett folyamat, melyet számos ősi és magasabb rendű agyterület szabályoz.  

Az emlősök agyában a laterális habenula (amely egy agykéreg alatti struktúra a köztiagyban) kulcsszerepet játszik az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában. Ha a laterális habenula aktiválódik, az negatív érzelmeket vált ki, túlaktiválódása pedig szorongáshoz vagy depresszióhoz vezethet. Ezzel szemben, ha a laterális habenula gátlódik, akkor pozitív érzelmeket válthat ki, ami fontos lehet az örömérzet kialakulásában vagy a hangulat zavarok kezelésében. 

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (HUN-REN KOKI) Nyiri Gábor és kutatócsoportja már 2019-ben, szintén a Science-ben megjelent tanulmányában azonosította az egyik legjelentősebb olyan agytörzsi serkentő idegsejtpopulációt, amely rossz élmények során aktiválja a laterális habenulát. Azok a serkentő sejtek negatív élményt és agressziót váltottak ki. 

Most megjelent tanulmányukban a HUN-REN KOKI kutatói, Zichó Krisztián és munkatársai, Nyiri Gábor vezető kutató irányításával, felfedeztek egy másik, eddig ismeretlen laterális habenula célzó agyterületet. Ennek működése ellentétes az előzővel, ugyanis ez a legnagyobb eddig ismert agyterület, amely csak tisztán gátlást biztosít a laterális habenula számára. Ezt az agytörzsi magot az elhelyezkedése alapján szubventrikuláris tegmentumnak (SVTg) nevezték el, majd szerepét számos idegrendszeri folyamatban vizsgálták egy svájci és más magyar kutatócsoportokkal közösen. 

Egy kísérletsorozatban a kutatók megtanították a kísérleti egereknek, hogy azok hogyan tudják szabadon aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ehhez az állatoknak be kellett dugniuk az orrukat egy kis lyukba. A kutatók azt találták, hogy az egerek nagyon szerették ezt a feladatot, és igyekezték minél többször aktiválni a saját SVTg sejtjeiket. Ez megmutatta, hogy az SVTg működése az állatoknak jó érzés. Ebből arra következtettek a kutatók, hogy e sejteknek szerepe lehet a kellemes élmények keresésében, de emberben akár az élvezetek túlzott hajszolásában is.  

A HUN-REN KOKI kutatói azt is kimutatták, hogy az SVTg aktivitása nem csak a pozitív élmények alatt, de a pozitív emlékek felidézésekor is fokozódik. Ugyanakkor az egerek azt is nagyon szerették, ha a kutatók közvetlenül, mesterségesen serkentették az SVTg sejtjeiket. Sőt, kihívást jelentő helyzetben e serkentés szorongáscsökkentő hatást váltott ki, amelytől az egerek bátrabbak is lettek egy ismeretlen terep felfedezésében.

A baloldalon a most azonosított kellemes élményt vezérlő szubventrikuláris tegmentum (SVTg) idegsejtei (zölddel) láthatóak, melyek elkülönülnek a környező ismert agyterületektől. Utóbbiak sejtjeit pirossal (ez a laterodorzális tegmentum) vagy türkiz színnel (ez a locus coeruleus) láthatjuk. A jobb oldalon az emberi agytörzsben azonosított SVTg idegsejtek láthatóak, mint fekete sejtek (fekete nyilakkal jelölve) emberi agymetszeten jelölve.
A baloldalon a most azonosított kellemes élményt vezérlő szubventrikuláris tegmentum (SVTg) idegsejtei (zölddel) láthatóak, melyek elkülönülnek a környező ismert agyterületektől. Utóbbiak sejtjeit pirossal (ez a laterodorzális tegmentum) vagy türkiz színnel (ez a locus coeruleus) láthatjuk. A jobb oldalon az emberi agytörzsben azonosított SVTg idegsejtek láthatóak, mint fekete sejtek (fekete nyilakkal jelölve) emberi agymetszeten jelölve.

Ezzel szemben az SVTg gátlása az állatoknak rossz élményt és fokozott félelmet okozott, ezért azokat a helyeket, ahol az SVTg gátlását átélték, az állatok mindig elkerülték. Ezek és más kísérletek igazolták, hogy az SVTg egyrészt segíti a jó élmények átélését és a motivációt, másrészt megakadályozza, hogy rossz élmények során az állat túlságosan féljen, esetleg pánikba essen. A kutatók feltérképezték az SVTg idegsejtjeinek fiziológiai és genetikai jellemzőit is, ami lehetővé tette, hogy megtalálják az SVTg agyterületét a makákó majmok és az emberek agytörzsében is.

Az SVTg agyterület felfedezése áttörést jelenthet mind az élményeink és döntéshozatalunk megértését célzó kutatásokban, mind pedig a szorongás, depresszió vagy akár a szenvedélybetegségek kezelésére irányuló célzott terápiák fejlesztésében.

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink