Béta-sejtté alakított májsejtek
Sarah Ferber és kollégái Izraelben, a Tel Hashomer-i Sheba Orvosi Központban inzulintermelővé alakítottak majom-májsejteket, és visszajuttatták azokat a cukorbeteg állatokba. A terv az, hogy emberi májsejtek átalakítását is végrehajtják.
Ferber és csapata 2000-ben fedezte fel, hogy a Pdx-1 elnevezésű gén alapvető szerepet játszik az embrionális fejlődés során, amikor a hasnyálmirigy- és májszövet differenciálódik a közös ősnek számító sejtcsoportból. A továbbiakban felnőtt emberi májsejteket akartak átalakítani génsebészettel: egy vírus segítségével bejuttatták a sejtek magjába a Pdx-1 gént, ami azonban nem épült be a DNS-be. A bejuttatott gén valahogy mégis inzulintermelésre serkentette a májsejteket, amelyek aztán cukorbeteg egerek szervezetébe juttatva is folytatták az inzulin előállítását.
A NewScientist című lapban Andy Coghlan által ismertett kutatás következő lépéseként Ferber megkereste a májnak azokat a részeit, ahol a sejtek a leggyakrabban osztódnak, mivel ezek a sejtek programozhatók át a leghatékonyabban. A továbbiakban azt próbálják megfejteni, az átalakított májsejteket hová érdemes bejuttatni; az eddigi jelöltek a máj, illetve a hashártya.
Tavaly Doug Meltonnak, a Harvard Egyetem tudósának már sikerült a hasnyálmirigy nem-inzulintermelő, azaz alfa sejtjeit inzulintermelő béta-sejtekké alakítani. Ferber szerint a májsejtek alkalmasabbak a feladatra, mivel számuk jóval több és könnyebben hozzáférhetőek.
Harry Heimberg, a brüsszeli Vrije Egyetem kutatója az Őssejtkutatók Nemzetközi Társaságának konferenciáján a napokban bejelentette: közel áll ahhoz, hogy felnőtt egérben pankreász-őssejteket azonosítson. Eddig ez a sejtféleség elbújt a kutatók elől, ha azonban emberben is létezik, aktiválva inzulintermelő sejtek állíthatók elő belőle.
Kazai Anita
