Bemutatták a NAP eredményeit

A tudományos ülést dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes nyitotta meg, köszöntve a rendezvény üléselnökét dr. Freund Tamást, az MTA rendes tagját, az Akadémia alelnökét, valamint a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elnökét, továbbá dr. Bitter István egyetemi tanárt, az MTA doktorát, a NAP veztőségének tagját. Mint elmondta, az áprilisi Kutatói Szalon rendhagyó alkalom, hiszen a NAP egyetemi csoportjai újszerű módon – hétperces prezentációk formájában – számolnak be négyéves projektjük egyik témájáról.

Bitter István a program születésére visszaemlékezve felelevenítette, hogy 2011-ben Freund Tamás javaslatára választották a Magyar EU Elnökség K+F fő témakörének a neuropszichiátriai betegségek kutatását. Hangsúlyozta: egy évvel ezután, mintegy úttöröként a magyar kormány meghirdette a Nemzeti Agykutató Programot, majd 2013-ban Amerikában és az Európai Unióban is elkezdődött egy hasonló projekt előkészítése.

Bagdy György az SE-NAP kutatócsoportok legfontosabb publikációinak bemutatása után átadta a szót Freund Tamásnak, aki elismerően nyilatkozott a kutatók teljesítményéről, megjegyezte, a Semmelweis Egyetem élenjár a konzorciumi tagintézmények között.

Dr. Alpár Alán egyetemi docens Logisztika az agyban: neuronok új szerepkörben című előadásában kifejtette, a NAP keretében tevékenykedő Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport alapkutatásának célja a felnőtt agyvelő regenerációs folyamatainak vizsgálata volt. A kutatás vezetője eredményeikről szólva elmondta: állatmodellek után az emberi agyvelőben is sikerrel azonosítottak egy olyan új idegsejtcsoportot, mely arra szolgál, hogy egy adott célterület felé irányítsa az újonnan képződő sejteket.

A dr. Ádám Veronika által vezetett Neurobiokémiai Kutatócsoport munkája során a metabolizmus és az oxidatív stressz összefüggésit vizsgálta – ismertette projektjüket dr. Ambrus Attila, a csoport munkatársa. A metabolizmus azon enzimjeire fókuszáltak, melyek elengedhetetlenek a sejtek, a szervezet energiaellátásának biztosításához, ám alapvető funkciójukon kívül az oxidatív stresszel összefüggésben is fontos szerepük van. Egyik fő célkitűzésük a négy év alatt az volt, hogy meghatározzák az alfa–ketoglutarát dehidrogenáz nevű enzim 14 patogén mutánsának nagy felbontású szerkezetét, azért, hogy a molekuláris patomechanizmust tisztázni tudják – fejtette ki prezentációjában az egyetemi adjunktus.

A teljes beszámoló a semmelweis.hu-n olvasható.