Az újdonságok egyre inkább a magánszektorban jelennek meg
Hogyan lesz kutatóorvosból a magánegészségügy egyik leginnovatívabb vállalkozója? – tette fel a kérdést a Piac és Profit dr. Peták Istvánnak.
– A diagnosztikában, a gyógyszerkutatásban, az orvosi informatikában is egyre inkább a startupoké a főszerep. Az új gyógyszermolekulák nyolcvan százalékát kis cégek fejlesztik, mert ott nagyobb tere van a kísérletezésnek. Majd a terméket felvásárolják a nagy gyógyszergyárak. A nagyok jók a nagyüzemi gyártásban és a marketingben, de a diszruptív újdonságok nehezen születnek meg az ő leszabályozott üzleti modelljükben. Éppen ezért az egészségipar hatalmas átalakuláson megy keresztül: az újdonságok egyre inkább a magánszektorban jelennek meg. Az Oncompass Medicine jogelődje, a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft. 2003-ban alakult. Akkor fejeződött be a Humán Genom Projekt, és lehetővé vált, hogy szisztematikusan vizsgáljuk a daganatos sejtek génhibáit. Ugyanekkor jött létre a Semmelweis Egyetem Racionális Hatóanyagtervező Laboratóriumok Kooperációs Kutatóközpont, az első olyan innovációs konzorcium, amelyben a kutatási infrastruktúrát az egyetemi és ipari kutatók közösen használhatták, és ahol már egy helyen elegendő kutatóintézet és cég gyűlt össze ahhoz, hogy piaci igényekre válaszoló kutatások valósuljanak meg. Évfolyamtársam, dr. Schwab Richárd addig a Baseli Egyetemen kutatott, én pedig az Egyesült Államokban Fulbright ösztöndíjasként dolgoztam. Hazaköltöztünk, és megalapítottuk a KPS-t, hogy a kutatási eredmények minél előbb hasznosulhassanak a gyakorlatban. A világon az elsők között Magyarországon kezeltünk tüdőrákos beteget egy génhiba kimutatására alapozott molekuláris terápiával.
