Döntött az EU bírósága: egyes őssejtes technikák nem szabadalmaztathatók
Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága október 18-án úgy határozott, hogy nem lehet szabadalmaztatni olyan módszereket, amelyekhez emberi embriók őssejtjeire van szükség. A döntést több kutató úgy kommentálta, hogy ez nagy előrelépéseket tehet lehetetlenné az orvostudomány területén, mivel megakadályozza, hogy a biotechnológiai vállalatok nyereséghez jussanak.
A bíróság határozata következtében Európára olyan korlátozás vonatkozik majd, amely a világ más részein nem létezik. Bírósági ügy – meglepő módon – nem valamilyen vallásos csoport kezdeményezésére lett a kérdésből, hanem a Greenpeace környezetvédelmi szervezet kezdeményezett pert ez ügyben.
A luxemburgi bíróság eljárásának középpontjában Oliver Bruestle, a Bonni Egyetem kutatójának szabadalma állt: Bruestle 1997-ben szabadalmaztatott egy olyan eljárást, amellyel embrionális őssejtekből idegsejtek hozhatók létre. A Greenpeace megtámadta a szabadalmat, azzal érvelve, hogy ez lehetővé teszi emberi embriók kizsákmányolását.
A bíróság azzal támasztotta alá döntését, hogy a törvény védi a humán embriókat minden olyan beavatkozással szemben, amely alááshatja méltóságukat. Elutasított a bíróság minden olyan őssejteket használó módszert is, amely csak kutatási célokat szolgál – a döntés értelmében az embriók ilyetén felhasználása nem szabadalmaztatható.
Mint ismert, az embrionális őssejtekből bármilyen típusú sejt kifejlődhet. A kutatók abban reménykednek, hogy egy napon a segítségükkel meg lehet majd gyógyítani az olyan betegségeket, amelyeknél egyes szövetek pótlására vagy javítására van szükség – ilyen betegség például a szívinfarktus, a Parkinson-kór vagy a stroke. A emberi embrionális őssejtek felhasználását azonban kezdettől fogva viták kísérték – egyes csoportok vallási vagy morális okokból erőteljesen ellenezték az ilyen módszereket.
A Greenpeace szóvivője, Christoph Then magyarázata szerint a per arra szolgált, hogy világos jogi definíció szülessen arról, hogy mi számít élő embriónak. A környezetvédelmi csoport attól tart, hogy a növényekkel és állatokkal kapcsolatos szabadalmak az élelmiszergyártásban monopóliumokhoz vezethetnek. Then elmondta, hogy a Greeanpece egészen más oldalról közelíti meg ezt a kérdést, mint az abortuszellenes aktivisták – ők attól félnek, hogy élőlényeket ki lehet használni a profit érdekében. „Mi erkölcsi szempontból néztük ezt a kérdést” – mondta. „Az emberi test áruvá válása az, ami a leginkább aggaszt minket.”
A kutatók nem értenek egyet a bíróság döntésével. „Ez nagyon kétségessé teszi, hogy új gyógyszereket fognak kifejleszteni az őssejtkutatás alapján” – mondta Pete Coffey, aki a University College London munkatársaként szembetegségekkel és őssejtekkel foglalkozik. „Fantasztikus lenne egy őssejteket alkalmazó módszerrel meggyógyítani a vakságot, de ilyen gyógyszert soha nem fognak gyártani, mert a gyártónak semmilyen haszna nem lenne belőle.” Robert Lanza, a massachusettsi Advanced Cell Technology tudományos igazgatója szerint az a döntés „romboló hatású ezen a tudományos területen”, a „halál csókja” az embriókat felhasználó kutatások számára.
Egyes európai vallásos csoportok viszont üdvözölték a bíróság határozatát. A katolikus német püspökök konferenciája szerint például ez „az emberi méltóság győzelme”, és megerősíti azt a nézetet, hogy az emberi élet a fogamzáskor kezdődik.
Az Egyesült Államokban az európai bíróság döntésének semmilyen hatása nem lesz; ott ehhez hasonló korlátozás nincs érvényben.
