A szívbetegség egyik legerősebb előrejelzője az alacsony intelligenciahányados (IQ); egyedül a dohányzás előzi meg e téren.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az írásbeli vagy szóbeli intelligenciateszteken elért gyenge eredmény esetén nagyobb a szívbetegség kockázata, azonban egyik tanulmány sem mérte fel, hogy a szívbetegség egyéb kockázati tényezőihez – például az elhízáshoz, a dohányzáshoz, a magas vérnyomáshoz – képest mekkora az alacsony IQ relatív előrejelző erőssége. Egy most elvégzett, a Nagy-Britanniai Orvoskutatási Tanács által támogatott nagy vizsgálat azt mutatta ki, hogy az alacsonyabb intelligenciahányados rendkívül szoros kapcsolatban áll a szívbetegség kockázatával és a szívbetegség eredetű halálozással – a kapcsolat erősségét csak a dohányzás és szívbetegség összefüggése múlja felül.
A European Journal of Cardiovascular Prevention and Rehabilitation-ban közzétett, és a EurekAlertáltal ismertetett tanulmány adatai egy nagy populációs vizsgálatból, a West of Scotland Twenty-07 Study-ból származnak, amelynek során a szociális tényezők egészségre gyakorolt hatását mérték fel. 1145 férfi és nő számos adatát vették fel 1987-ben, majd 20 éven át követték a személyeket. A felvett adatok közt volt a testmagasság, a testsúly, a vérnyomás, a dohányzási szokások, a fizikai aktivitás, az iskolázottság, a foglalkozás, és az IQ is, amelyet egy standard, általános intelligenciát mérő teszttel határoztak meg.
Egy statisztikai modell felhasználásával kilenc kockázati tényező és a szívbetegeség eredetű halálozás kapcsolatát becsülték fel a kutatók; a halálozás legerősebben a dohányzással függött össze, és a második helyen az alacsony IQ állt. Hasonló eredményekre jutottak akkor is, ha a teljes halálozás kockázati tényezőinek relatív erősségét vizsgálták.
A kapcsolatok relatív erősségét egy „egyenlőtlenségi index-szel” fejezték ki, amely a legnagyobb és a legkisebb kockázatú csoport szív eredetű halálozásának aránya volt. Ez az index a dohányzás esetében 5,58, az IQ-éban 3,76, az alacsony jövedelemében 3,2, a magas szisztolés vérnyomáséban 2,61 és a kevés fizikai aktivitáséban 2,01 volt.
Dr. David Batty, a vizsgálat vezetője szerint számos plauzibilis magyarázata lehet az alacsony IQ hatásának. Alacsonyabb intelligenciahányados esetén kevésbé tudatosítják a személyek az egészséges életmód előnyeit, és ezért kevésbé is törődnek vele (például dohányoznak, keveset mozognak). De könnyen elképzelhető az is, hogy az alacsony IQ a személyt egész élete során érő kedvezőtlen környezeti hatásokat (például betegség, elégtelen táplálkozás) tükrözi.
Közegészségügyi szempontból is fontosnak látszik az IQ növelése megfelelő iskolai programokkal, és emellett az egészségügyi kampányoknak figyelembe kell venniük a célcsoport intelligenciaszintjét is – véli dr. Batty.
Ebben a sorsfordító korszakban mit jelentett az amerikai pszichoanalitikusok kezdeményezésére 1938-ban létrehozott szervezet, az Emergency Committee on...
Orbán Viktorra égető szükségünk van. Vagy talán nem is rá, hanem arra az Orbán Viktor-képre, amit a stábjával együtt professzionálisan alkotott meg,...
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...
A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...