Az agy és az olvasás
Az emberek egyre kevesebbet olvasnak. De vajon milyen következményei lesznek ennek, milyen hatással lesz az agyra vagy a faji fejlődésre ez a változás? – tette fel a kérdést a hvg.hu.
Mint a lap írja: Mikael Roll, a Lundi Egyetem fonetika professzora, aki a The Conversation folyóiratban számolt be a kutatásáról, azt találta, hogy a bal féltekén a nyelv szempontjából döntő két régió szerkezete eltérő volt azoknál az embereknél, akik sokat olvastak.
Az egyik ilyen terület a halántéklebeny elülső része. A bal oldali rész segít társítani és kategorizálni a különböző típusú értelmes információkat. Egy olyan szó jelentésének az összeállításához, mint például a láb, ez az agyi régió olyan vizuális, szenzoros és motoros információkat közvetít, amelyek leírják a lábak megjelenését, érzését és mozgását. A másik terület a Heschl-gyrus, más néven transzverz temporális gyrus, a temporális lebeny felső felületén található. Itt helyezkedik el a primer auditív kéreg, amely a hallási információk feldolgozásáért felelős.
A jobb olvasási képesség a halántéklebeny nagyobb elülső részéhez kapcsolódott a bal féltekén, ami logikus, tekintve, hogy a jelentésnek szentelt nagyobb agyterület megkönnyíti a szavak megértését és ezáltal az olvasást. Az viszont kevésbé tűnik logikusnak, hogy a hallókéreg is kapcsolódik az olvasáshoz, hiszen egy elsősorban vizuális készségről van szó. Vagy mégsem? A válasz: nem csak. A betűk és a beszédhangok párosításához először tisztában kell lenni a nyelv hangjaival. Ez a fonológiai tudatosság egyébként a jól bevált előfutára a gyerekek olvasásfejlődésének is.
A mostani kutatások arra jutottak, hogy a vastagabb hallókéreg összefügg a több, és emiatt ügyesebb olvasással.Úgy tűnik tehát, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy alakítható: megváltozik, ha új készségeket tanulunk, vagy egy már megszerzettet gyakorlunk.
