Árpád-ház és genetika: nincs szenzáció
A Válasz szerint a „szenzációnak”, miszerint III. Béla esetében kizárták a finnugor származást, pont az ellenkezője igaz.
„Egy új vizsgálat alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek” – írta a Magyar Idők. Ez a következtetés azonban használhatatlan: egyrészt a „finnugor” fogalom az „eurázsiai” részhalmaza, másrészt a kutatásban kimutatott genetikai csoporthoz éppen hogy hozzátartoznak a finnugor nyelvet használó népek is, írja a Válasz.
„Azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport. Kásler Miklós professzor, az intézet vezetője elmondta: vizsgálataik alapján az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek. […] Kásler professzor elmondta azt is: vizsgálataik alapján a két királyi maradvány az R1a haplocsoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.”
Szerencsére a lap által ismertetett eredeti, angol nyelvű tanulmány az interneten is elérhető. (Szerzők: Olasz Judit, Verena Seidenberg, Susanne Hummel, Szentirmay Zoltán, Szabados György, Melegh Béla, Kásler Miklós.)
Magyarul, tömören: A következtetés szerint III. Béla király az R1a haplocsoporthoz tartozik. Ez a leggyakrabban előforduló haplocsoport különböző népességekben, amelyek szláv, indoiráni, dravida, török és finnugor nyelveket beszélnek.
Micsoda? Vagyis az R1a jellemző a finnugor nyelvű népekre is? Pontosan. Vagyis a „szenzációnak”, miszerint III. Béla esetében kizárták a finnugor származást, pont az ellenkezője igaz. Vagy az se. Mert ezen a ponton kell újra kőbe vésnünk: a finnugor NYELVI tézis arról szól, hogy a magyar nyelv hang-és alaktörténete, alapszavai szerint finnugor. Emellett nyelvünkből későbbi ótörök hatás is kimutatható. A „finnugrászok” rég nem beszélnek etnikai megfeleltetésekről, mivel nép- és nyelvrokonság nem ugyanaz. Szlávként ismerjük például a bolgárokat, pedig török népként érkeztek a Balkánra, de elszlávosodtak. Vagyis nyelvrokonság és néprokonság nem ugyanaz.
Akkor tehát az eredeti tudományos cikk jó, csak az interpretációval volt a gond? Igen, nagyjából erről van szó. A fent hivatkozott kutatásban kitűnő szakemberek vettek részt, a vizsgálatnak örülni kell, de a tálalás ebben a formában biztosan nem volt jó.
