Tudomány
Agyunk a szociális egyenlőség híve
2010. február 25. 15:13
Agyunk jutalomközpontjaira, amelyek minden, számunkra „jutalmat” jelentő inger (étel, pénz, zene stb.) hatására aktivizálódnak, erősebb hatást gyakorol az, ha egy szegény kap pénzt, mint ha egy gazdag személy. Ami igazán meglepő: a gazdag személy jutalomközpontjai is akkor aktívabbak, ha a szegény kap pénzt és nem ő maga.
A California Institute of Technology és a dublini Trinity College kutatóinak agyi képalkotással (funkcionális mágneses rezonancia képalkotás, fMRI) kapott eredménye a Nature február 25-i számában jelent meg, és hírt adott róla a ScienceDaily is.
„Köztudott, hogy az emberek általában véve nem kedvelik az egyenlőtlenséget, különösen akkor, ha pénzről van szó. Ha kiderül, hogy két ember ugyanazt a munkát végzi,de egyikük több pénzt kap érte, abból biztosan gond lesz. Azt azonban nem tudtuk, hogy milyen erősen bele van égetve az agyunkba ez az ellenszenv” – mondta John O'Doherty professzor, a kutatás vezetője.
Agyunk jutalomközpontjai elsősorban a homloklebeny elülső részén (a ventromediális prefrontális kéregben) és az egyik kéregalatti magban, a striatum alsó részén találhatók. A vizsgálat egyik társszerzője, Elizabeth Tricomi azt vizsgálta fMRI-vel, hogy hogyan reagálnak ezek a területek a saját magunk, illetve a mások által kapott pénzjutalomra.
Negyven önkéntesen végeztek fMRI vizsgálatot különböző helyzetekben. Az egyik helyzetben azt mondták a személynek, hogy ő 50 dollárt, míg egy másik személy, a „párja”, csak 20 dollárt kaphat a kísérlet végén. A másik helyzetben a személy azt az információt kapta, hogy ő maga 5 dollárt, a párja viszont 50 dollárt kaphat majd. Azonban volt egy csavar a kísérletben: minden pár egyik tagjának már a kísérlet előtt adtak 50 dollárt, míg a másik semmit sem kapott. Egyikük tehát „gazdagon” kezdte a vizsgálatot, míg a másik „szegényen”, noha ekkor még egyikük sem végzett el semmilyen vizsgálati feladatot. Ezzel a manipulációval hozták létre a kutatók az egyenlőtlenséget, amiről a vizsgált személyek is tudtak.
Mint kiderült, a személyek – pontosabban agyuk jutalomközpontjai – egészen másként reagáltak a vizsgálat során a nekik és a párjuknak ígért pénzre attól függően, hogy kaptak-e pénzt már a kísérlet előtt. Akik szegényen kezdték a vizsgálatot, azoknak jutalomközpontjai erősebben aktiválódtak olyankor, amikor pénzt ígértek nekik, mint a gazdagon indulóknak, és gyakorlatilag egyáltalán nem reagáltak arra, amikor gazdagon induló párjuknak ígértek pénzt. Ebben még nincs semmi meglepő, de a fordított helyzet nem várt eredményt hozott: a gazdagon indulók jutalomközpontjai akkor aktiválódtak erősebben, ha szegény párjuknak ígértek pénzt, ahhoz képest, mint amikor őket magukat kecsegtették pénzjutalommal. Vagyis nagyobb jutalom volt agyuk számára, ha a szegény másik kapott pénzt, mint ha ők maguk.
Ez az eredmény, mint azt O'Doherty megjegyezte, nincs teljesen összhangban azzal, amit jelenleg az emberi természetről gondolunk. Az idegtudománnyal foglalkozók és a pszichológusok olyan eszközként tekintenek az agyra, mint amelynek az a célja, hogy maximálisan érvényesítse önnön érdekeinket. Ez a kísérlet azonban azt mutatta ki, hogy a legalapvetőbb jutalomközpontok működését sem csak az önérdek befolyásolja. Elképzelhető persze az is, hogy a gazdag résztvevőkben bűntudatot keltett, hogy ők kaptak pénzt, míg a párjuk nem, és saját érdekük ebben az esetben a kellemetlen érzés csökkenése volt, inkább mint az, hogy pénzt kapjanak.
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
