A nők és a 80 éven felüliek a legveszélyeztetettebbek a nyári hőségben
Bár egyre jobban alkalmazkodunk a forróbbá váló nyarakhoz, sürgető szükség van a nyári halálozási terhek további csökkentését célzó stratégiák végrehajtására. Kutatók azt vizsgálták, csökkent-e a perzselő hőséggel szembeni sebezhetőség Európában.
A Nature Medicine folyóiratban augusztus 12-én jelent meg a Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) kutatóinak cikke, amelyben 35 európai ország 823 régiójának 2015-2019 közötti időszakra vonatkozó hőmérsékleti és halálozási adatait használták fel ahhoz, hogy epidemiológiai modellek alkalmazásával megbecsüljék a nyári hőség okozta halálozást az egyes európai régiókban. Európában több mint 47 ezer ember halt meg a nyári hőhullámok következtében 2023-ban, a globálisan legmelegebb, Európában pedig a második legmelegebb évben. A kutatók a hőhullámokra kidolgozott járványtani modellek alkalmazásával arról számolnak be, hogy az európai társadalmak hőséggel szembeni sebezhetősége fokozatosan csökkent a jelenlegi évszázad során, és becsléseik szerint ezen társadalmi alkalmazkodási folyamatok nélkül a hőség okozta halálozási teher az elmúlt évben 80%-kal magasabb lett volna. A 2022-es év nyarán több mint 60 ezer halálesetet okoztak a perzselő hőhullámok, ami az elmúlt évtized legmagasabb hőség okozta halálozási terhét jelentette.
A 2023-as évben a népességszámot figyelembe véve a hőség okozta halálozási arányok Dél-Európában voltak a legmagasabbak, nevezetesen Görögországban (393 halálozás egymillió lakosra vetítve), Bulgáriában (229), Olaszországban (209), Spanyolországban (175), Cipruson (167) és Portugáliában (136 halálozás egymillió lakosra vetítve).
A kutatók által kifejlesztett új modell adatai a korábbi tanulmányokkal összhangban a nők és az idősebbek nagyobb veszélyeztetettségét mutatják. A hőség okozta halálozási arány 55%-kal magasabb volt a nőknél, mint a férfiaknál, és 768%-kal magasabb a 80 év felettieknél, mint a 65 és 79 év közöttieknél.
A tanulmány egyik célja az volt, hogy felmérje, csökkent-e a hőséggel szembeni sebezhetőség Európában, amely folyamatot általában az emelkedő hőmérséklethez való alkalmazkodásként értelmezik. Ehhez a kutatók a 2000-2004-es, 2005-2009-es, 2010-2014-es és 2015-2019-es időszakok hőmérsékleti és halálozási adataira illesztették ugyanilyen típusú modellt. Ezután a 2023-as hőmérsékleti és halálozási számokat mind a négy modellbe beillesztették, hogy megbecsüljék az egyes időszakokban bekövetkezett halálesetek számát, ha a hőmérséklet olyan magas lett volna, mint 2023-ban.
Ezzel a módszerrel úgy becsülték, hogy ha a 2023-ban mért hőmérsékletek a 2000-2004-es időszakban jelentkeztek volna, akkor a hőség okozta halálozás becsült száma meghaladta volna a 85 ezer halálesetet, azaz 80%-kal magasabb lett volna, mint a 2015-2019-es időszakban, a 80 év felettiek esetében a halálesetek száma pedig több mint a kétszeresére emelkedett volna.
Eredményeink azt mutatják, hogy ebben az évszázadban az egyre magasabb hőmérsékleti értékekhez olyan társadalmi alkalmazkodási folyamatok zajlottak le, amelyek drámaian csökkentették a hőséggel kapcsolatos sebezhetőséget és az utóbbi nyarak halálozási terhét, különösen az idősek körében – nyilatkozta Elisa Gallo, az ISGlobal kutatója és a tanulmány első szerzője. – Azt látjuk például, hogy 2000 óta a legalacsonyabb halálozási kockázatot jelentő hőmérséklet – vagyis a halálozási kockázat szempontjából optimális hőmérséklet – a kontinensen fokozatos emelkedést mutat: a 2000-2004 közötti 15°C-ról 2015-2019-re 17,7°C-ra nőtt. Ez azt jelzi, hogy kevésbé vagyunk érzékenyek a hőségre, mint a század elején, ami valószínűleg az általános társadalmi-gazdasági fejlődésnek, az egyéni magatartásformák javulásának és az olyan közegészségügyi intézkedéseknek köszönhető, mint a 2003-as nyár után bevezetett megelőzési tervek – fejtette ki.
A 2023-as évben a napok csaknem fele meghaladta a klímavédelmi célokat szolgáló Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5°C-os küszöbértéket, és Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik. Az éghajlati előrejelzések szerint az 1,5°C-os határértéket valószínűleg 2027 előtt túllépjük, így nagyon szűk körű lehetőségeink maradtak a cselekvésre – összegzett Joan Ballester Claramunt, az Európai Kutatási Tanács (ERC) EARLY-ADAPT programjának vezető kutatója. – Figyelembe kell vennünk, hogy az emberi fiziológiában és a társadalmi struktúrában rejlő korlátok valószínűleg határt szabnak a jövőbeni további alkalmazkodási lehetőségeknek. Sürgősen szükség van tehát a közelgő melegebb nyarak halálozási terheinek további csökkentését célzó stratégiák végrehajtására, valamint az éghajlatváltozás veszélyeztetett népességcsoportokra gyakorolt hatásainak átfogóbb nyomon követésére – tette hozzá Ballester.
A közelmúltban a tanulmányt készítő kutatócsoport bemutatta a Forecaster.health nevű, a nyilvánosság számára is hozzáférhető webalapú eszközt, amely 31 európai ország 580 régiójára vonatkozóan nemek és életkor szerint megjósolja a hideggel és hőséggel kapcsolatos halálozási kockázatot. Ez a korai előrejelző rendszer nem kizárólag meteorológiai adatokon alapul, hanem járványtani modelleket is beépít, hogy megbecsülje az egyes népességcsoportok tényleges egészségügyi kockázatait. A Forecaster.health ingyenesen elérhető eszköz, és nemcsak az adott napi adatok tekinthetők meg, hanem 15 napos prognózisokkal is szolgál a különböző uniós régiókra, így Magyarország 7 régiójára is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Record heat in 2023 linked to over 47,000 deaths in Europe, study finds
Heat-related mortality in Europe during 2023 and the role of adaptation in protecting health
Irodalmi hivatkozás:
Gallo, E., et al. (2024). Heat-related mortality in Europe during 2023 and the role of adaptation in protecting health. Nature Medicine. doi.org/10.1038/s41591-024-03186-1.
