A globalizáció, a gazdasági válság és az emelkedő munkanélküliség növelte a munkahelyek bizonytalanságát, ami negatív hatással van a munkavállalók egészségére – közölte egy nemzetközi kutatócsapat kedden. Magyarország a legrosszabb helyzetben lévő országok közt végzett.
A 16 európai ország 23 245, 45–70 éves dolgozójának részvételével készült tanulmány készítői megállapították, hogy az állásvesztéstől való félelem jelentősen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban. Kisebb hatása mutatkozott Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban, viszont egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban.
„Eredményeink azt jelzik, hogy a középkorú európaiak jelentős hányadát érinti a munkahelyi bizonytalanság, és hogy egy bizonytalan állás együtt jár a rossz egészségi állapot kockázatának emelkedésével az elemzésben szereplő legtöbb országban” – írták a kutatók a Social Science and Medicine című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
László Krisztina, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa magyar, brit, lengyel és orosz kutatók közreműködésével három tanulmány adatait elemezte.
Munkavállalókat kérdeztek meg a munkahelyük biztonságáról, valamint megkérték őket, hogy értékeljék általános egészségi állapotukat a nagyon jó, jó, közepes, rossz vagy nagyon rossz kategóriák alapján.
A tanulmány szerint „a munkahelyi bizonytalanság aránya a legalacsonyabb Spanyolországban (14,2 százalék) és Franciaországban (17,6 százalék), a legmagasabb pedig Magyarországon (40,4 százalék), a Cseh Köztársaságban (41 százalék) és Lengyelországban (41,7 százalék)”. A rossz egészségi állapot előfordulása ugyancsak a magyar, a cseh, az orosz és a lengyel dolgozók körében volt a legmagasabb. Összesítve az adatokat, a munkahelyi bizonytalanság 39 százalékkal növelte a betegségek kockázatát, s ez az érték az érintett országokban 30 és 100 százalék között volt. A munkahelyi bizonytalanság és a rossz egészségi állapot kockázata közötti kapcsolat független volt a nemtől, képzettségtől és családi állapottól.
Mivel a fizetés és a munkajövedelem teszi ki egy átlagos európai család bevételének 70 százalékát, a kutatók szerint a munkahelyek biztonságának jelentős a hatása, ezt tartják egy állás legfontosabb jellemzőjének a legtöbb európai országban. A munkavállalók Dániában, Hollandiában és Svédországban rangsorolták csak a munkatársakkal való kapcsolatot a munkahelyi biztonság fölé.
„Tekintve, hogy a munkahelyek bizonytalansága vélhetően növekszik, amint a munkaerőpiac egyre inkább globalizálódik, a kormányoknak és a szakszervezeteknek figyelmet kellene fordítaniuk a munkahelyi bizonytalanságra és annak közegészségügyi következményeire” – tették hozzá a kutatók.
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...