A migrén pusztító hatása
A tanulás korlátait és a fejfájás okozta károkat mutatták ki az SZTE Élettani Intézetének kutatói, derül ki az egyetem honlapján megjelent interjúból.
A tanulási képesség életkortól, míg a felidézés és az alkalmazás képessége egyéni adottságtól függ – állapították meg a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő SZTE ÁOK Élettani Intézet Szenzomotoros Kutató Laboratóriumának munkatársai. A csoport vezetőjével, Nagy Attila egyetemi docenssel beszélgetve azt is megtudták: a migrén a kognitív képességeket is jelentősen rontó változást okoz az agyban.
– Tehát vizsgálódásuk célja az volt, hogy az állatkísérletekből ismert struktúrákhoz milyen gondolkodást igénylő, azaz kognitív folyamatok kapcsolhatóak az emberi agyban. Hány embert vizsgáltak az amerikaiból magyarított módszerükkel?
– Az egészséges emberekből álló mintánk, amiből a migrénes betegekhez is válogattuk a korban, nemben és iskolai végzettségben illesztett kontrolcsoportot igen nagy: több mint háromszáz személyt érintett, ráadásul széles életkor tartományban: 4-től 70 éves korig. A migrénes csoport jóval kisebb, mintegy 40 személyből állt.
– A fejfájáskutatás vezető lapjában, a Cephalalgiában megjelent közleményük szerint hogyan befolyásolja a migrén a kognitív, azaz a megismerő funkciókat?
– Összehasonlítottuk mind a tanulás, mind a felidézés, mind a generalizáció képességét. A migrénnel kapcsolatosan ismert adat, hogy a hippokampusz erősen károsodik a kóros fejfájós pácienseknél. Tanulmányunk legértékesebb része az, hogy nekünk sikerült először kimutatnunk, hogy a migrén során a törzsdúcok rendszeréhez kapcsolódó funkcionális változások is történnek. Megállapítottuk: a régóta migrénes páciens az egyszerű tanulási folyamatban is gyengébben teljesít. Ennek oka lehet, hogy a migrén hatására visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el az agyban, bizonyos idegpályák tönkremehetnek. Eredményeink összecsengenek más kutatócsoportok eredményeivel. Képalkotó eljárásokkal végzett elemzéseik szerint a migrénes betegeknél a „hippokampusz – agykéreg és a – törzsdúc-agykéreg” összeköttetések jelentősen redukálódnak: az agy fehérállománya „összemegy”, ami előre vetíti az érintett páciens agyműködésében az általunk kimutatott funkcionális probléma kialakulását.
– Hogyan folytatják kutatásaikat?
– A humán kutatásaink lehetséges folytatása azon is múlik, hogy – mivel a NAP projektünk idén év végével lejár – tudunk-e pályázati pénzt szerezni az elkövetkező évekre. Mivel nem teljesen egyértelmű, hogy a migrén, illetve az alkalmazott terápia mennyiben járul hozzá a kognitív funkciók romlásához, a migrén különböző gyógyszeres kezeléseinek vizsgálata irányába folytatnunk kell megkezdett kutatásinkat. Emellett migrénes gyerekek bevonását is tervezzük a vizsgálatainkba. A törzsdúcokat is érintő pszichiátriai betegségek felé ugyancsak tervezünk nyitni. A kényszerbetegséggel, a kiszámíthatatlanul viselkedő borderline személyiségzavarral küzdőkkel és a Tourette-szindrómás betegekkel is szeretnénk bővíteni a kutatási palettánkat. E vonalon egy országos gyerekpszichiátriai központtal indítunk el közös vizsgálat-sorozatot.
