A marihuána lenne a cukorbetegség új ellenszere?

A kutatók alacsonyabb éhomi vércukorszinteket mértek azoknál a személyeknél, akik aktuálisan marihuánahasználók voltak, és kisebb volt körükben az inzulinrezisztencia aránya is.

A marihuánát évszázadokon keresztül hangulatjavítóként, étvágynövelőként és fájdalomcsillapítóként alkalmazták. Az amerikai statisztikák 17,4 millió marihuánafogyasztóról szólnak, akik közül 4,6 millióan napi rendszerességgel használják a szert. Egy 2011-es felmérés azt jelezte, hogy a marihuánaélvezet egyre népszerűbb az Egyesült Államokban, és a 12. osztályosok 6,6 százaléka napi rendszerességgel szív marihuánát. Aktív alkotóelemének szintetikus formáját, a tetrahidrokannabinolt (THC) már engedélyezték a kemoterápia mellékhatásainak, a hányingernek, az AIDS-hez társuló anorexiának és más kórállapotoknak a kezelésében. Az Egyesült Államok két államában a közelmúltban legalizálták a marihuánafogyasztást, illetve 19 államban engedélyezték a marihuána orvosi célú alkalmazását, melynek nyomán az orvosok egyre gyakrabban találkoznak marihuánaélvezőkkel a betegeik között.

A most közzétett vizsgálatban a National Health and Nutrition Survey (NHANES) 2005 és 2010 közötti adatait dolgozták fel. Összesen 4657 személy töltötte ki a droghasználatra vonatkozó kérdőívet. Közülük 579 jelenleg is marihuánahasználó volt, 1975-en jelenleg már nem használnak marihuánát, de korábban igen, míg 2103 résztvevő soha nem próbálta a szert.

Kilencórás éhezést követően vérvételre került sor, melyből meghatározták az éhomi inzulin- és vércukorszintet. Az inzulinrezisztencia megítélésére az inzulinrezisztencia számított homeosztázismodelljét (HOMA-IR) alkalmazták.

Az eredmények azt jelzik, hogy alacsonyabb éhomi inzulinszintet és HOMA-IR-t mértek azoknál az önkénteseknél, akik a megelőző hónapon belül marihuánahasználatról számoltak be, ugyanakkor magasabb volt náluk a nagy sűrűségű lipoprotein-koleszterin (HDL-C) szintje. Hasonló, de kevésbé szoros összefüggést tapasztaltak azoknál, akik korábban legalább egy alkalommal használtak marihuánát, de nem a mérés előtti egy hónapban. A szerzők ezt annak bizonyítékaként értelmezik, hogy a marihuánahasználat befolyásolja az inzulinszinteket és az inzulinrezisztenciát. Az aktuális droghasználók éhomi inzulinszintje 16 százalékkal alacsonyabb volt, mint azoké, akik soha nem használtak marihuánát.

Ismert tény, hogy a nagy derékkörfogattal rendelkező személyeknél nagyobb a cukorbetegség előfordulásának esélye. Ebben a kutatásban ugyancsak korrelációt találtak a marihuánahasználat és a kisebb derékkörfogat között.

„A korábbi epidemiológiai vizsgálatokban a marihuánahasználók között kisebb volt az elhízottak, illetve a cukorbetegek aránya, szemben azokkal, akik soha nem használtak marihuánát, ami összefüggésre utal a kannabinoidok és a perifériás metabolikus folyamatok között – magyarázza a vizsgálatot vezető dr. Murray A. Mittleman, a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center kardiovaszkuláris epidemiológiai kutatási osztályának munkatársa, aki ugyanakkor rámutat arra, hogy „ez az első vizsgálat, mely a marihuánahasználat és az éhomi inzulin- és vércukorszint, valamint inzulinrezisztencia közötti összefüggéseket elemezte”.

A közlemény szerzője, dr. Elizabeth Penner így fogalmaz: „Lehetséges, hogy az aktuális marihuánahasználók esetében az éhomi inzulinszintek és inzulinrezisztencia vonatkozásában észlelt negatív korreláció részben azzal magyarázható, hogy a cukorbetegséggel diagnosztizált betegek változtatnak szerhasználati szokásaikon (azaz például a cukorbetegeknek azt tanácsolják, hogy szokjanak le a dohányzásról). Ha azonban kizártuk az elemzésből azokat a betegeket, akiknél diabéteszt kórisméztek, akkor is hasonló, statisztikailag szignifikáns maradt az összefüggés a marihuánahasználat és az inzulinszint, HOMA-IR, derékkörfogat és HDL-C-szint között.”

Annak ellenére, hogy a marihuánahasználók kalóriabevitele nagyobb, mint a nem dohányzóké, két korábbi vizsgálat kapcsolatot jelzett a marihuánahasználat és a kisebb testtömegindex (BMI) között. „E paradoxon háttere nem teljesen tisztázott, és nem sokat tudunk arról sem, hogy a rendszeres marihuánahasználat miként befolyásolja az inzulinrezisztenciát és a kardiometabolikus kockázati tényezőket” – említi a közlemény másik szerzője, Hannah Buettner. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az adatok a résztvevők önbevallásán alapulnak, ezért előfordulhat, hogy egyesek a ténylegesnél kisebbnek adták meg marihuánahasználatuk mértékét, illetve nem vallották be az illegális szerhasználatot.