A magyar legnagyobb ellensége a magyar
Matematikusok-Gének-Rejtélyek címmel Czeizel Endrének könyve jelent meg a Galenus Kiadónál. Ezzel folytatja azt a sorozatot, amit muzsikus-, poéta-, festőművész géniuszokról írt. A Népszava beszélget vele.
– A könyvei nagy része átmenet a tudományos és az ismeretterjesztő munka között. A nem matematikus olvasók számára miért lehet érdekes a kötete?
– Azért, mert matematikusokról, matematika nélkül próbáltam írni. Ugyanazt a módszert alkalmaztam, mint a muzsikusoknál, poétáknál, festőknél. A matematikusok esetében van számomra öt rejtély. Rögtön az, hogy az általam vizsgált 15 géniusz közül 11 elsőszülött.
Teller Ede például, amikor egyedül volt kiskorában és félt, kiszámolta, hogy egy napban hány másodperc van, Erdős Pál pedig kiszámolta, hogy akik hozzájuk jöttek vendégségbe, hány napot éltek addig. Ilyesmit három-ötéves korukban csináltak. Jellemző, hogy a matematikai tehetség igen korán megjelenik. A tíz elméleti matematikus közül öt nem nősült meg. Követték Szilárd Leó tanácsát, ha nagy tudós akarsz lenni, hagyd a nőket a fenébe, mert ők elveszik az eszedet meg az idődet. Bár aztán Szilárd Leó 66 éves korában megnősült, majd 3 hónapon belül meghalt infarktusban.
– Írja, hogy mindegyikük mániákus volt. Ez a tudományuk iránti mániákusságot, vagy egyfajta lököttséget is jelent?
– Mániákusan foglalkoztak a matematikával, de a kreativitás azért sok mindennel együtt jár, nem véletlen, hogy őrültnek mondták József Attilát, Csontváryt, Semmelweiset. Nem voltak őrültek, csak nagyon mások voltak. Az átlagos emberek szeretik a géniuszokat rögtön hülyének nyilvánítani, mert nem is értik őket, és irigyek is rájuk.
És van egy nagyon kényes kérdés, amit nem tudom, hogy mennyire mer megírni, hogy az általam vizsgált 15 matematikus géniusz közül 14 zsidó. Ez azért döbbenet. Biztos, hogy nincsenek zsidó gének, amelyek matematikára hajlamosítanak. De a zsidó kultúrának az egyik legfontosabb tanítása a tudás és a tanulás tisztelete. Az, hogy a gyerekeik számára a legmagasabb iskolai végzettséget biztosítják. Észreveszik a képességet, és fejlesztik. Mindez gyakran jómóddal is párosul. Képzelje el, ha Magyarországon általában ilyen lett volna a tehetséggondozás! Jómódban, iskola centrikusan, tehetség érzékenyen nevelték volna a gyerekeket.
