Tudomány
Mindenki koraszülött
Riport Czeizel Endrével
2010. február 02. 10:32
.jpg)
Az egy órája született újszülött és a 60 perce született boci között jól látható a különbség: az újszülött magatehetetlen, még a fejét sem képes felemelni, a boci pedig vígan ugrándozik az anyja körül. Vajon mi az oka ennek a különbségnek?
Az ember ugyanúgy születik, mint a többi emlős állat: a vajúdás során elfolyik a magzatvíz, majd az újszülött az anyaméhből bekerül a szülőcsatornába. Ám az ember esetében ez több órát, míg az állatoknál csak néhány percet vesz igénybe. Azaz mi nehezebben születünk, és utána is sokáig ügyetlenebbek vagyunk. Ennek eredete az emberré válás idejére nyúlik vissza. Amikor négy lábról két lábra álltunk gerincünk az addiginál sokkal nagyobb mértékben terhelődött meg.
Czeizel Endre: „A másik, hogy a nők medencéje beszűkült és ezért van az, hogy az ember asszonya kínok közepette hozza világra a kisbabáját. Szemben az állatokkal, akik ugye elpotyogtatják, mert nekik olyan széles a medencéjük."
Éppen ezért az állatvilágban nem is jellemző, hogy külső segítséggel születnének a fiatal egyedek.
Shrek György: „Az emberhez képest szerintem könnyebben születnek, gyakorlatilag ezeknek az állatoknak a 90%-a önmagától képes megszülni a saját gyermekeit."
Ráadásul, mivel az ember gondolkodó lény, kifejlődött a homloklebenye. Ezt nevezzük új agynak, amivel a többi emlősállat nem rendelkezik, éppen ezért ferde a homlokuk. A homloklebeny irányítja az ember viselkedését, érzelmeit és kommunikációját. Ez teszi lehetővé az ember számára, hogy pl. előre tudjon tervezni.
Csakhogy a homloklebeny kialakulása még jobban megnehezítette a nők dolgát: megnőtt az újszülöttek feje, így a szülés hatalmas erőpróba lett a nők számára.
Czeizel Endre: „Ha végiggondoljuk, hogy a nőnek beszűkült a medencéje, a gyereknek megnőtt a feje, hát tulajdonképpen ebben ki kellett volna halni a fajnak, de az ember megtalálta az egyetlen, nagyon kockázatos megoldást, hogy nagyon koraszülötten hozza világra gyermekét."
Nem értették félre: mindenki, azaz a világ minden egyes embere koraszülött. A természet úgy rendezte, hogy inkább előbb hagyjuk el a biztonságos anyaméhet, de természetes úton képesek legyünk megszületni. Ennek viszont ára volt.
Születés után teljesen gondozóinkra vagyunk utalva, megfelelő ellátás nélkül néhány órán belül meghalnánk.
Czeizel Endre: „Milyen szenzáció lenne, hogy ha megszületik egy újszülött egy klinikán és kijön a szülőszobából és mondjuk nyerít a papájának egyet, hogy papa itt vagyok, megjöttem! Neki erre másfél évre van szüksége, hogy elérje azt a fejlődési fázist, amit pl. már a kiscsikó újszülött korban képes."
Rettentően fontos a születés utáni 9 hónap, ugyanis az agy 60%-a csak ekkor alakul ki. Az agy fejlettsége is arra utal, hogy valójában nem kilenc, hanem 18 hónapra kellene megszületnünk. Éppen ezért fontos a csecsemő számára az édesanya jelenléte.
Az állatok testi fejlődése gyorsabb, önállósodásuk jóval hamarabb következik be, mint nálunk, az állítólag legfejlettebb fajnál.
Shrek György: „60 napos kortól egy kiscsoportos borjúneveldébe kerülnek, ez gyakorlatilag a gyermekkel összehasonlítva az óvodás korszakot jelenti életükbe. Ilyenkor az egyedi bánásmód megszűnik, és ötös-hatos csoportokba kerülnek, itt már meg kell tanulniuk a szociális viselkedést."
Kiscsimpánz, kiscsikó, kis elefánt. Mind-mind könnyebben jöttek a világra nálunk. Mind-mind önállóbbak életük első néhány hónapjában. Újszülöttként ezen állatok közül bármelyik legyőzne bennünket mind ügyességben, mind táplálékszerzési képességben. És még mi nevezzük magunkat az evolúció csúcsainak.
