A lépésszámlálás vagy a mozgással töltött idő mérése a jobb?
A JAMA Internal Medicine folyóiratban május 20-án jelent meg egy amerikai kutatócsoport cikke, amelyben a testmozgás kétféle megfigyelési módszerét hasonlították össze 60-as éveikben járó nők esetében: az idő alapú (óraközpontú) és a teljesítményalapú (lépésszámláló alkalmazásával végzett) módszereket.
A kohorszvizsgálatból származó eredmények azt mutatták, hogy a két megfigyelési, mozgáskövetési stratégia hasonló volt a szív- és érrendszeri betegségekkel (CVD) és az összes okból bekövetkező halálozással való összefüggés tekintetében, ami lehetővé teszi, hogy a testmozgásra vonatkozó iránymutatások során a mérőeszköz vagy mérési módszer megválasztására vonatkozó személyes preferenciákat vegyék alapul.
Az Egyesült Államokban kidolgozott, 2018-ban közzétett irányelvek azt javasolják, hogy a felnőttek hetente legalább 150 perc közepesen intenzív vagy 75 perc intenzív aerob testmozgást végezzenek. Ezek az irányelvek azonban még nem vették figyelembe a napi lépésszám-célkitűzéseket, mivel az ezekre vonatkozó bizonyítékok nem voltak elég egyértelműek. A közelmúltban azonban az okoseszközök terjedése miatt megnőtt az érdeklődés a napi lépésszám egészségügyi biomarkerként való felhasználása iránt. A tanulmányok szerint a lépésszám és a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata között fordított kapcsolat áll fenn, amely különösen jelentős az idősebb felnőttek esetében 6000-8000 lépésnél, a fiatalabbak esetében pedig 8000-10 000 lépésnél. A magasabb lépésszám és a jobb szív- és érrendszeri egészség között korábbi vizsgálatok már megfigyeltek bizonyos összefüggéseket, ennek ellenére korábban nem létezett közvetlen összehasonlítás a lépés- és időalapú módszerek között.
A mostani vizsgálat pontosan ezt a hiányosságot próbálta orvosolni a két módszer összehasonlításával a CVD és az összes okból bekövetkező halálozás kockázatának tükrében. A nullhipotézis az volt, hogy mindkét mérési módszer esetében hasonló összefüggések állnak fenn, ami alátámaszthatja a lépésszámok használatát az időalapú ajánlások alternatívájaként vagy legalább kiegészítéseként.
A vizsgálatban a Women's Health Study résztvevői vettek részt. Ez egy folyamatban lévő prospektív kohorszvizsgálat, amely eredetileg csaknem 40 ezer olyan 45 éves vagy idősebb nő körében értékelte a testmozgás hatását, akiknél eredetileg csak kis dózisú E-vitamin és aszpirin alkalmazását vizsgálták a CVD és a rákos betegségek megelőzésére. 2011 és 2015 között a túlélő résztvevők 62%-a beleegyezett egy másodlagos vizsgálatba, amely gyorsulásmérőkkel mérte az általuk végzett testmozgást. A kizárási kritériumok alkalmazását követően összesen 14 399 személyt vontak be az elemzésbe.
A résztvevők hét egymást követő napon keresztül viseltek gyorsulásmérőt a csípőjükön, kivéve a vízben vagy alvással töltött tevékenységek közben. A készülék adatokat gyűjtött a mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitásról (MVPA; moderate to vigorous physical activity) és a lépések számáról. A vizsgálatban a résztvevőket 2022. december 31-ig követték nyomon, a kimeneti eredmények közé tartoztak a CVD-események (halálos és nem halálos szívinfarktus, stroke és egyéb CVD-halálozás) és a teljes halálozás. Az olyan kiegészítő változókat, mint a kórtörténet, az egészségügyi szokások és a szociodemográfiai jellemzők, éves kérdőívek segítségével gyűjtötték össze.
Az eredmények szerint a MVPA heti medián ideje 62 perc volt, a lépések mediánja pedig napi 5183 lépés. A lépésszám és az MVPA-idő között szoros korreláció mutatkozott (r = 0,82). A 9,0 éves medián utánkövetési idő alatt a résztvevők 9,2%-a meghalt, és 4,1%-uknál alakult ki CVD.
Az MVPA és a lépésszám magasabb szintje alacsonyabb eseményszámmal járt együtt: a legalacsonyabb aktivitású kvartilisben a halálozási arány 19,0% volt, míg a legmagasabb aktivitású kvartilisben 4,8%. Hasonlóképpen, a lépésszámok alapján számolt kvartilisek esetében ezek a számok 19,3% és 4,0% között mozogtak.
A vizsgálat nullhipotézise igaznak bizonyult: az MVPA-idő és a lépésszámok hasonló összefüggést mutattak a 62 éves vagy idősebb nők körében a csökkent összhalálozási és CVD-kockázattal. A vizsgálat erősségei közé tartozott a nagy mintanagyság, az eszközökkel értékelt aktivitásmérés és a kiegészítő változókra, zavaró tényezőkre vonatkozó átfogó kiigazítások. A korlátok közé tartozik, hogy a testmozgás időbeli változásait, alakulását figyelmen kívül hagyták.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Are step counts as effective as time-based exercise in boosting health?
Time- vs Step-Based Physical Activity Metrics for Health
Irodalmi hivatkozás:
Time- vs step-based physical activity metrics for health. Hamaya, R., Shiroma, E.J., Moore, C.C., Buring, J.E., Evenson, K.R., Lee, I. JAMA Internal Medicine (2024). doi:10.1001/jamainternmed.2024.0892, https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/article-abstract/2818632
