A lenyűgöző agy
Molnár Zoltán idegtudós a gének és a környezet szerepét vizsgálja az emberi agy fejlődésében és evolúciójában. Nehéz és összetett terület ez. Az Oxfordban élő professzornak a Yale Egyetem két másik tudósával közösen az angol nyelvű kiadás után magyarul is megjelenik a testről, az agyról és a viselkedésről szóló könyve. A Szabad Föld interúja.
Nagykőrösön született 1964-ben, Szegeden szerzett orvosi diplomát 1988-ban. Ösztöndíjasként 1989-ben került Oxfordba, az agy fejlődését kezdte tanulmányozni, a mai napig ez szenvedélyes kutatási területe. Még mindig nagyon keveset tudunk az agyról?
– Az agykutatás már egyetemi tanulmányaim alatt is lenyűgözött. Benedek György és Bodosi Mihály professzorok nagy hatással voltak a későbbi kutatásaimra. Most Oxfordban a gének és a környezet szerepét vizsgálom az agy fejlődésében. Az idegfejlődési rendellenességek vizsgálata rendkívül fontos, mert egy fejlődési hiba óriási hatással lehet az egyén és családja egész életére. A fejlődő agy nemcsak a felnőttagy kisebb változata; ez egy teljesen más szerkezet, más sejtkapcsolatokkal és szabályokkal. Alaptudományra van szükségünk a betegségek mechanizmusainak megértéséhez, hogy hathatós terápiákat dolgozzunk ki a károsodások orvoslására. Azt vizsgálom, hogy idegrendszerünk sejtjei, a neuronok és a gliasejtek hogyan születnek, vándorolnak, épülnek össze és finomhangolják funkcióikat. Azt is kutatom, hogy a neuronális kapcsolatok hogyan formálódnak, hogyan maradnak működőképesek és hogyan szűnnek meg, amikor már nincs rájuk szükség, valamint azt, hogy mik a következményei az agykéreg korai fejlődési rendellenességeinek. Szeretném megérteni, hogy az agy különböző funkcióit mennyiben határozza meg a genetikai program kibontakozása, és mennyiben módosítja a környezet. (...)
– Mi a fontosabb, a gének vagy a környezet?
– Mind a kettő nagyon fontos. A gének és a környezet precíz kölcsönhatása elengedhetetlen az agy fejlődéséhez. (...)
– Legújabb könyve idén februárban jelent meg angolul Nagy-Britanniában, és nemsokára magyarul is a szakma elé kerül. Test, agy, viselkedés a címe. Miről szól a könyv?
– Hárman írtuk, így a dr. Móré Attila támogatásával megjelenő könyvben három részben adjuk közre az agykutatás különböző nézőpontjait. Az első részben én mutatom be az agy fejlődését és evolúcióját. A második részben az agy és a test többi része közötti kapcsolatot az anyagcsere oldaláról közelíti meg L. Horváth Tamás professzor a Yale Egyetemről. Végül a könyv harmadik részében az agyak közötti kölcsönhatást állítja a középpontba Joy Hirsch, aki szintén a Yale Egyetem professzora. Alapvető célunk azonban annak hangsúlyozása, hogy az idegtudomány, vagyis az agykutatás nem lineárisan fejlődő tudományág. (...)
A teljes interjút ITT olvashatja
