Tudomány
A kevés alvás magatartászavarokhoz vezet
.jpg)
Finn kutatók szerint az átlagosnál gyakrabban kell számítani figyelemhiány-hiperaktivitás betegség kialakulására azoknál a gyerekeknél, akik keveset alszanak, még akkor is, ha klasszikus értelemben vett alvászavar nem áll fenn náluk.
Az utóbbi években – talán a felgyorsult élettempó következtében – kevesebbet alszanak az emberek, mint korábban, és ez alól nem kivételek a gyermekek sem. A szakemberek korábban is feltételezték ugyan, hogy inkább az alváshiány, mintsem a kimerültség vezet magatartászavarok megjelenéséhez, de eddig csak kevesen vállalkoztak e hipotézis bizonyítására.
A helsinki egyetem kutatói ezért arra keresték a választ, hogy a csökkent időtartamú alvás nyomán felléphetnek-e figyelemhiány-hiperaktivitás betegségre (ADHD) emlékeztető tünetek. Ennek tisztázása érdekében 280 egészséges gyermek esetében kísérték figyelemmel az alvási szokásokat a szülők beszámolója, valamint aktigráfia segítségével.
Nagyobb hiperaktivitási és impulzivitási pontszámokat, illetve az ADHD összpontszáma tekintetében nagyobb értékeket kaptak azoknál a gyermekeknél, akik az aktigráfos mérés szerint napi 7,7 óránál kevesebbet alszanak. A figyelemhiányt jelző pontszámokról azonban már nem mondható el ugyanez, hiszen e tekintetben nem mutatkozott lényeges különbség a keveset és a sokat alvó gyermekek között. A statisztikai elemzés tanúsága szerint a rövid alvástartam statisztikailag szignifikáns mértékben jelzi előre a hiperaktivitást és az impulzivitást, míg az alvási nehézségek kapcsán fokozott hiperaktivitást, impulzivitást és figyelemhiányt észleltek.
A kutatásban részt vevő Juulia Paavonen úgy foglalja össze tapasztalataikat a Medical News Today internetes oldalon, hogy az eredmények bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a rövid alvástartam és az alvási nehézségek nyomán később ADHD magatartási tünetei bontakozhatnak ki, és a kevés alvás szorosan vett alvászavar hiányában is fokozza a magatartási tünetek megjelenésének kockázatát.
Dr. Simonfalvi Ildikó
