A gyermekek száma, születési ideje és a kardiovaszkuláris kockázat
A gyermekek száma egyes szív-érrendszeri betegségek újonnan felismert kockázati tényezője, jelentette be a European Society of Cardiology, és bizonyos társadalmakban nemcsak az anyát, de az apát is sújtja.
Vera Regitz-Zagrosek, a European Society of Cardiology (ESC) elnöke egy, az európai szívgyógyász-társaság folyóiratában, a Circulation-ban megjelent tanulmányra utalva jelentette be, hogy minél több gyermeket szül egy nő, későbbi élete során annál nagyobb eséllyel alakul ki nála pitvarfibrilláció. Az összefüggés lineáris, tudhatjuk meg Jorge Wong és munkatársai vizsgálatából (Number of pregnancies and atrial fibrillation risk; Circulation). A kutatók szerint a jelenség hátterében egyaránt állnak biológiai és szocio-kulturális okok. Wong és munkatársai a Women’s Health Study és annak utánkövetése révén állapították meg a gyermekszám és a pitvarfibrilláció közötti összefüggést, összesen 40 000, 45 éves vagy idősebb, a vizsgálat kezdetén kardiovaszkuláris vagy egyéb komoly betegségtől mentes nő adata alapján.
Mint Regitz-Zagrosek kifejti, megdöbbentő, hogy egy másik, fél millió kínai férfi és nő vizsgálatán alapuló vizsgálat hasonló összefüggést mutatott ki a gyermekszám és a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása között, azonban nemcsak a nők, de a férfiak esetében is (Peters és munkatársai: Parenthood and the risk of cardiovascular diseases among 0.5 million men and women: findings from the China Kadoorie Biobank; International Journal of Epidemiology). Ugyenez a kutatói csapat egyébként korábban már azt is kimutatta, hogy a gyermekszám lineáris összefüggésben áll a szülőknél jelentkező diabétesz-kockázattal – az apák és anyák egyaránt érintettek ebben az esetben is (Peters és munkatársai: Parenthood and the risk of diabetes in men and women: a 7 year prospective study of 0.5 million individuals. Diabetologia). Mindez arra utal, hogy a társadalmi, gazdasági tényezők igen fontos szerepet játszanak: a több gyermek felnevelése jelentős gazdasági és társadalmi terhelést jelent a szülők számára. Regitz-Zagrosek szerint ezért a gyerekszámot, mint kardiovaszkuláris rizikótényezőt a kutatói és orvosi adatbázisokban is fel kellene tüntetni, és egészségi állapottal kapcsolatos szerepét érdemes tovább vizsgálni.
A biológiai mechanizmusok egy része tisztázott, folytatja az ESC elnöke, ugyanis bizonyított, hogy a terhesség következtében megváltozik a szervezet reakciója az egyéb
kardiovaszkuláris stresszorokra. Az azonban még csak feltételezés, hogy ez epigenetikai úton következik be.
A Circulation legutóbbi számának egy másik tanulmánya a koraszülött gyermek világrahozatala és az anya későbbi kardiovaszkuláris betegségkockázata között állít fel egyéb rizikótényezőktől független összefüggést (Tanz és munkatársai: Preterm delivery and maternal cardiovascular disease in young and middle-aged adult women). Ez a tanulmány a 70 182 nő részvételével zajlott Nurses' Health Study II adatai alapján megállapítja: azon nők esetében, akik első gyermeküket a 37. terhességi hét előtt szülték, későbbi életük során 40%-kal nagyobb eséllyel alakul ki kardiovaszkuláris megbetegedés (azokkal összehasonlítva, akik a teljes terminus idején szültek).
Regitz-Zagrosek kommentárja szerint a koraszülés ugyanolyan kardiovaszkuláris rizikótényező a nő számára, mint a preeclampsia vagy a gesztációs diabétesz, továbbá a koraszülésből következő fokozott kockázatot nem magyarázza a korábbi életmód vagy a koronáriabetegség egyéb kockázati tényezői sem. A társadalmi és gazdasági mechanizmusok ebben az esetben is fontosak lehetnek.
