A kardiovaszkuláris morbiditás jelentős befolyásoló tényezői

Többszáz éve feltételezzük, hogy a csípős fűszerek hasznosak egyes betegségek kezelésében, azonban eddig mindössze egyetlen populáció szintű tudományos vizsgálat készült a témában: egy 2015-ös kínai tanulmány megállapította, hogy a csilipaprika fogyasztása csökkenti a mortalitást. Most az egyesült államokbeli University of Vermont kutatói közölték prospektív vizsgálatuk eredményét, ami hasonló következtetésre jutott.

A PLoS ONE című szaklapban megjelent tanulmány – Mustafa Chopan és Benjamin Littenberg: The Association of Hot Red Chili Pepper Consumption and Mortality: A Large Population-Based Cohort Study – megállapítása szerint a csípőspaprika-fogyasztás az össz-mortalitás 12%-os csökkenésével jár együtt, és mint a szerzők kifejtik, a csilifogyasztók össz-mortalitásának csökkenését legfőképpen a kardiovaszkuláris mortalitás (szívinfarktus és agyvérzés) csökkenése eredményezi.

Chopan és Littenberg az USA nemzeti egészség- és táplálkozásügyi felmérésének (National Health and Nutritional Examination Survey/NHANES) eredményeit használta, ami több mint 16.000 amerikait követett 23 évig. A csípőspaprika-fogyasztók jellemzően inkább fiatal, fehér bőrű, mexikói-amerikai, házas, több zöldséget és húst fogyasztó, valamint dohányzó és alkoholt fogyasztó férfiak voltak, alacsonyabb HDL-koleszterin szinttel, kisebb jövedelemmel és alacsonyabb képzettségi szinttel. A vizsgált időszak alatt a csilifogyasztók össz-mortalitása 21,6 százalék volt, míg a csilit nem fogyasztóké 33,6 százalék, azaz az abszolút kockázat 12 százalékkal volt alacsonyabb a csilifogyasztók körében (relatív kockázat 0,64). Az egyéb életmódbeli, demográfiai és klinikai karakterisztikumok figyelembe vétele után kiderült: a csilifogyasztás 13 százalékkal csökkenti az elhalálozás esélyét.

Bár a csili hatásmechanizmusa nem tisztázott, a szerzők szerint a következő tényezők jöhetnek számításba: a kapszaicin a tranziens receptorpotenciál (TRP) csatornákon keresztül fejti ki a hatását, ezen belül lehetséges, hogy az egyes típusú vanilloid receptorok (TRPV1) aktiválásával, a lipidlebontás és a termogenezis befolyásolása révén stimulálja az elhízás elleni mechanizmusokat, ami a kardiovaszkuláris, metabolikus és pulmonális megbetegedések kockázatának csökkenését eredményezi. A kapszaicin ezen felül a koronáriák vérátáramlását is növelheti, antimikrobiális hatása a bélmikrobióta modulálásán keresztül érvényesülhet. Sok más fűszerrel egyetemben, a kapszaicinnak NF-κB inaktiváló hatása is van, ami akadályozza a tumorkialakulást. A paprika ezen felül értékes tápanyagokat is tartalmaz (pl. pro-A-, B- és C-vitamin), ami szintén közrejátszhat egészségvédő hatásában.

Karl-Heinz Ladwig és munkatársainak (Technical University of Munich és German Center for Cardiovascular Disease) az Atherosclerosis című szaklapban megjelenő cikke szerint férfiak esetében a depresszió ugyanolyan mértékű kockázatot jelent a kardiovaszkuláris morbiditás szempontjából, mint az elhízás vagy a magas koleszterinszint. Mint Ladwig kifejti, az eddig sem volt kétséges, hogy a depresszió a CV-megbetegedés jelentős kockázati tényezője, azonban vizsgálatuk révén arra is fény derült, hogy a többi CV-rizikótényezőhöz – dohányzás, elhízás, magas koleszterinszint, magas vérnyomás - képest milyen erős a depresszió hatása.

A Room for depressed and exhausted mood as a risk predictor for all-cause and cardiovascular mortality beyond the contribution of the classical somatic risk factors in men című tanulmány megállapítja: a főbb rizikótényezők sorában a depresszió középen helyezkedik el, hatáserősség szempontjából csak a dohányzás és a magas vérnyomás előzi meg. Populációs szinten a depresszió a CV-mortalitás 15 százalékáért felelős. (A vizsgálatban 3500, 45 és 74 év közötti férfit követtek 10 éven át.) Az eredmények alapján a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a magas kockázatú betegek esetében általánossá kell válnia az esetleges komorbid depresszió kivizsgálásának.