A gondolatainkat leső robotot fejlesztenek Debrecenben
A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja olyan gépek létrehozásán dolgozik, amelyek nem csak parancsokból és szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból és arckifejezésekből is értenek, sőt figyelembe veszik a külső körülményeket is az ember-robot kommunikáció során.
Az emberi hang mellett az arc, a szem, az ajkak és a kéz mozdulataiból is olvasni képes gépek kifejlesztése a végső célja annak a kutatásnak, amelyet a Debreceni Egyetemen kezdtek 2009 nyarán. Elméleti és számítógépes nyelvészek, kommunikációkutatók, informatikusok, pszichológusok, matematikusok és a robotika kutatói dolgoznak közösen a HuComTech (Human Computer Interaction Technologies) kutatócsoportban annak érdekében, hogy az ember és a gép közötti interakciót a hétköznapi, ember-ember közötti kommunikációhoz tegyék hasonlatossá – és az ipar számára alkalmazhatóvá.
A hazai és nemzetközi kutatókból álló csoport tagjai igyekeznek feltárni azokat a törvényszerűségeket, amelyek segítségével a gépek képesek lesznek megérteni az emberi kommunikatív viselkedéseket, hogy ezáltal együttműködőbb partnerei legyenek az emberi felhasználónak.
"Az ember és a gépek közti interakció jelenleg eléggé egyoldalú, mert az embernek kell alkalmazkodnia a gépek »lelkivilágához«, illetve személytelen, parancsokon alapuló kommunikációról van szó. Ezen szeretnénk változtatni" – mondta az [origo] kérdésére Hunyadi László nyelvész professzor, a kutatási program vezetője. "Célunk, hogy a gépek ne csak előre definiált parancsokból vagy ne csak emberi szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból, arckifejezésekből is értsenek, sőt vegyék figyelembe a külső körülményeket, a szituációt is. Ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget."
"Szeretnénk olyan robotot fejleszteni, amelyben nemcsak a gépet látjuk, hanem azt érezzük, hogy lesi a gondolatainkat. Olyan alkalmazásokat szeretnénk létrehozni, amelyek segítenek eligazodni a hétköznapokban, a kényelmünket és biztonságunkat szolgálják. Ilyen alkalmazás lehet például a vészhelyzetekre megfelelően reagáló segélyhívó, amely felismeri a hívó hanghordozásából, mennyire súlyos a helyzet, illetve tanácsokkal tudja ellátni a bajba jutottakat, amíg megérkezik a segítség" – magyarázza Hunyadi. Természetesen a tervek gyakorlati megvalósulásáig még évek telnek el, de a debreceni kutatóknak biztos ott lesz majd a helyük a kutatások akkori fázisában is.
