A gének és a párkapcsolat
Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsősorban a szervezet vízháztartásáért felelős.
Az emberek a gén különféle változatait hordozzák, és Walum csoportjának megfigyelései szerint a génváltozatok egyúttal a férfiak párkapcsolataira is befolyással vannak. A 334-es típusú alléllel (génvariációval) rendelkezők jobban kedvelik a független életet, vagy legalábbis nem túl boldogan élnek házasságban. Amint az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányban olvasható, ennek a génnek a viselkedésre gyakorolt hatását már korábban egy következetesen monogám életet élő rágcsálóban, a kószapocokban vizsgálták.
A rendkívül egyszerű ADH-molekula az agyban ingerületátvivő anyagként működik. Szerepet játszik az emlékezésben és a tanulási folyamatokban. Az állatkísérletek során pedig egyértelmű bizonyítékot találtak arra, hogy a rágcsálók szociális kapcsolatainak kialakításában - elsősorban a hímek szexuális viselkedésében - is közreműködik. A kószapockok "normális" génnel rendelkező hímjei ugyanis kitartanak egy nőstény mellett, és megtámadnak minden idegen hímet, amely a családi territóriumot fenyegeti.
Noha az emberi viselkedés sokkal összetettebb és számos további tényező is befolyásolja, a jelenlegi kutatás mégis rámutatott az antidiuretikus hormon és receptorainak hatására. A svéd csoport 2186 felnőtt férfi alléljét vizsgálta, majd egy párkapcsolati attitűdöt vizsgáló teszttel (Partner Bonding Scale) mérték a férfiaknak a partnerhez való kötődését. Azok, akik a gén 334-es változatával rendelkeznek, általában a szingli életformát kedvelik - azaz a tesztben nagyon alacsony pontszámot értek el.
MTI/ANSA
