Tudomány
A gazdasági válság jót tesz az egészségnek?
2009. október 02. 12:13
A súlyos gazdasági helyzet a múlt század húszas-harmincas éveiben jelentősen javította az életkilátásokat az Egyesült Államokban – a meghökkentő adatokat ismertető tudományos vizsgálat eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences legújabb száma közölte.
Az egész világon végigsöprő gazdasági válság 1930 és 1933 között súlyos helyzetet teremtett az Egyesült Államokban. José A. Tapia Granados és munkatársai most megvizsgálták, hogy milyen módon és mértékben változtak ebben az időszakban az egészségügyi viszonyok, az életkilátások. Az átfogó tanulmányban meglepő adatok olvashatók. Az 1929-tól 1932-ig terjedő időszakban mind a férfiak, mind a nők várható élettartama 57,1 évről 63,3 évre növekedett a fehér és fekete bőrűeknél egyaránt. A halálozás mértéke valamennyi korcsoportban kifejezetten csökkent. Az is egyértelmű változás volt, hogy ezekben az években az egészségügyi helyzet általánosan javult.
Az eredmények még elgondolkoztatóbbak, amikor azokat a gazdasági fellendülés éveihez hasonlították. A múlt század elejének gazdaságilag jó időszakában, a korai húszas években, illetve a nagy depresszió lezajlását követően a halálozás lényegesen nőtt.
A válság kritikus éveiben a halálokok közül csak egyetlennek növekedett a gyakorisága: sokkal többen lettek öngyilkosok, mint az előző években, azonban az öngyilkosság csak a halálozás 2 százalékáért volt felelős.
A kutatók eredményeik magyarázatára több elméletet is fölsorakoztattak. Gazdasági pangás idején, illetve a gyors fejlődés közben a munkakörülmények különböznek – mondta Granados. – Gazdasági növekedéskor a munkahelyeken a munka tempója gyorsul, a munkáltatók sokkal többet kívánnak meg az alkalmazottaktól, akik ezért gyakorta túlóráznak, és növelik a teljesítményt. Ez fokozott stresszel jár, ami legtöbbször a dohányzás és az italozás fokozódását is maga után vonja. A fellendülés éveiben gyakoribb a munkahelyi baleset is. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy sok gyakorlatlan ember áll munkába, akik könnyebben szenvedtek balesetet. A feszített munkatempóban élők általában kevesebbet pihennek, ami szintén növeli a gazdaság fölfutásának egészségügyi veszélyeit. Válságban a lakosság mérhetően többet alszik, és a közhittel ellenétben az emberek ilyenkor kevesebb cigarettát és alkoholt fogyasztanak, mint a jómódú időszakban – ez pedig jót tesz az egészségnek.
Az eredmények még elgondolkoztatóbbak, amikor azokat a gazdasági fellendülés éveihez hasonlították. A múlt század elejének gazdaságilag jó időszakában, a korai húszas években, illetve a nagy depresszió lezajlását követően a halálozás lényegesen nőtt.
A válság kritikus éveiben a halálokok közül csak egyetlennek növekedett a gyakorisága: sokkal többen lettek öngyilkosok, mint az előző években, azonban az öngyilkosság csak a halálozás 2 százalékáért volt felelős.
A kutatók eredményeik magyarázatára több elméletet is fölsorakoztattak. Gazdasági pangás idején, illetve a gyors fejlődés közben a munkakörülmények különböznek – mondta Granados. – Gazdasági növekedéskor a munkahelyeken a munka tempója gyorsul, a munkáltatók sokkal többet kívánnak meg az alkalmazottaktól, akik ezért gyakorta túlóráznak, és növelik a teljesítményt. Ez fokozott stresszel jár, ami legtöbbször a dohányzás és az italozás fokozódását is maga után vonja. A fellendülés éveiben gyakoribb a munkahelyi baleset is. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy sok gyakorlatlan ember áll munkába, akik könnyebben szenvedtek balesetet. A feszített munkatempóban élők általában kevesebbet pihennek, ami szintén növeli a gazdaság fölfutásának egészségügyi veszélyeit. Válságban a lakosság mérhetően többet alszik, és a közhittel ellenétben az emberek ilyenkor kevesebb cigarettát és alkoholt fogyasztanak, mint a jómódú időszakban – ez pedig jót tesz az egészségnek.
Dr. Matos Lajos, MTI
