A Föld túlélését biztosíthatja a PHD étrend

A The Lancet folyóiratban október 2-án jelent meg a Potsdam Institute for Climate Impact Research kutatóinak cikke: az átfogó jelentés szerint az élelmiszerrendszerek központi szerepet játszanak a globális egészségügyi, társadalmi és környezeti válságok kialakulásában. Bár a Földön egyelőre sikerül elegendő kalóriát termelni az emberiség számára, közel 3,7 milliárd ember mégsem jut hozzá egészséges étrendhez, méltányos jövedelemhez vagy tiszta környezethez. Az élelmiszertermelés a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 30%-áért felelős, és jelentős mértékben hozzájárul a bolygó ökológiai terheléséhez, beleértve a klímaváltozást, a biodiverzitás csökkenését, a földhasználat átalakulását, az édesvízkészletek túlhasználatát, valamint a tápanyag- és vegyi szennyezést.

A jelentés nemcsak a problémákra világít rá, hanem tudományosan megalapozott célokat is kijelöl egy fenntartható, egészséges és igazságos “élelmiszerjövő” érdekében. A Bolygó Egészsége Diéta (Planetary Health Diet; PHD) egy rugalmasan alakítható, döntően (de nem kizárólag) növényi alapú táplálkozási keretrendszert kínál, amelynek alkalmazása, az élelmiszer-veszteség és -pazarlás felére csökkentésével, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztésével és az érintetlen ökoszisztémák védelmével együttesen lehetővé teszi, hogy 2050-re a várhatóan 9,6 milliárdos népesség számára elegendő egészséges élelmiszert biztosítsunk, miközben helyreállítjuk a bolygó ökológiai egyensúlyát.

A PHD étrend napi szinten javasolja a teljes kiőrlésű gabonafélék (150 g), zöldségek és gyümölcsök (500 g), hüvelyesek (75 g) és diófélék (25 g) fogyasztását, kiegészítve mérsékelt mennyiségű állati eredetű élelmiszerrel, mint például vörös hús (heti 0–200 g), baromfi (heti 0–400 g), hal (heti 0–700 g), tojás (heti 3–4 db) és tejtermékek (napi 0–500 g). Az étrend hangsúlyozza a hozzáadott cukrok, telített zsírok és sóbevitel korlátozásának fontosságát, mivel ezek túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a krónikus betegségek, például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség, bizonyos daganatok és az elhízás kialakulásával.

A jelentésben szereplő becslés szerint a PHD széles körű alkalmazása évente mintegy 15 millió korai halálesetet előzhetne meg, és 27%-kal csökkenthetné a korai mortalitás kockázatát. Az étrend nem univerzális sablonként működik, hanem lehetőséget biztosít a kulturális sokszínűség és az egyéni preferenciák figyelembevételére, miközben világos irányelveket nyújt az optimális egészségügyi és fenntarthatósági eredmények eléréséhez. A keretrendszer elismeri, hogy az étrendi szükségletek életkor, fiziológiai állapot és társadalmi helyzet szerint változnak, és külön figyelmet fordít a sérülékeny csoportokra, mint például a várandós nők, csecsemők és kisgyermekek, akik számára kiegészítő táplálkozási támogatásra lehet szükség.

A PHD nemcsak egészségügyi, hanem környezeti előnyöket is kínál. A növényi alapú étrendekre való globális átállás és az erőforrás-igényes élelmiszerek, különösen a vörös hús iránti kereslet csökkentése jelentősen mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, a föld- és vízhasználatot. A jelentés szerint a PHD-hez való igazodás több mint 15%-kal csökkentheti az élelmiszerrel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátást a 2020-as szinthez képest, és ez az arány elérheti a 20%-ot, ha az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást is sikerül felére mérsékelni, valamint hatékonyabbá tenni a jelenlegi a termelési gyakorlatokat.

Az élelmiszerrendszerek átalakítása nem csupán egészségügyi és környezeti szempontból sürgető, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is elengedhetetlen. Az élelmiszer előállításától a fogyasztásig terjedő folyamatok, valamint a szabályozási és politikai keretek együttesen határozzák meg az élelmiszerrendszerek működését, amelyek jelenleg jelentős mértékben hozzájárulnak a globális üvegházhatású gázkibocsátáshoz, különösen a hústermelés, a rizstermesztés során keletkező metán, a földhasználat átalakulása és az erdőirtás révén. A Bizottság szerint ezek a rendszerek nemcsak a válságok forrásai, hanem a megoldások kulcsai is lehetnek, amennyiben a döntéshozók bátran és méltányosan cselekszenek a fenntartható fejlődés érdekében. 

Az élelmiszerrendszerek az elsődleges okai annak, hogy a kilenc planetáris határérték, korlát közül ötöt már túlléptünk. Ezeket a határokat olyan küszöbértékekként definiálják, amelyek biztosítják a Föld rendszerének stabilitását és egészségét, amely az emberi fejlődés alapfeltétele. Ugyanakkor az élelmiszerrendszerek jelentős potenciált hordoznak a pozitív változások előmozdításában. A regeneratív mezőgazdaság és a fenntartható intenzifikáció révén a gazdálkodók csökkenthetik a kibocsátásokat, javíthatják a talajállapotot, megőrizhetik a biológiai sokféleséget és növelhetik a vízhasználat hatékonyságát. Az étrendi szokásoknak a Bolygó Egészsége Diéta (PHD) irányába történő elmozdítása szintén csökkentheti az állattenyésztés túltermeléséből eredő környezeti terhelést, miközben javítja a táplálkozási mutatókat és mérsékli az étrenddel összefüggő betegségek előfordulását.

A jelentés kiemeli az étrendi szokások környezeti hatásának társadalmi-gazdasági különbségeit. A világ leggazdagabb 30%-ának étrendje felelős az élelmiszerrendszerek által okozott környezeti terhelés mintegy 70%-áért, miközben a népesség közel fele nem jut hozzá egészséges étrendhez, méltányos jövedelemhez vagy biztonságos környezethez. Gyermekek milliói dolgoznak mezőgazdasági munkakörökben, az élelmiszeripari dolgozók harmada pedig élhetetlen bérért dolgozik, gyakran veszélyes körülmények között. A nők különösen érintettek a bérkülönbségek és a megfelelő képviselet hiánya miatt. A méltányosság és igazságosság nem választható opció, hanem a fenntartható élelmiszerrendszerek alapfeltétele.

A Bizottság célzott politikákat sürget a tápláló élelmiszerek elérhetőségének javítására, a tisztességes bérek biztosítására, valamint a marginalizált közösségek bevonására a döntéshozatalba. A kutatók különböző forgatókönyveket modelleztek a 2050-ig terjedő időszakra, amelyek szerint a PHD-ra való teljes átállás és az átfogó éghajlatvédelmi intézkedések révén az üvegházhatású gázkibocsátás több mint felére csökkenthető, ami egyenértékű lenne a globális széntüzelésű erőművek teljes megszüntetésével. A mezőgazdasági földhasználat 7%-os csökkenése lehetőséget teremt a biológiai sokféleség helyreállítására, miközben a növényi alapú mezőgazdaságban nőhet a munkaerő iránti kereslet, ami szociális védelmi intézkedéseket igényel.

A Bizottság nyolc kulcsfontosságú intézkedést javasol, amelyek együttesen elősegítik az egészséget, a környezeti fenntarthatóságot és a társadalmi méltányosságot. Ezek közé tartozik az egészséges táplálkozásra való áttérés, a hagyományos étrendek védelme, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok támogatása, a természetes élőhelyek megőrzése, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, a munkavállalói jogok biztosítása, a marginalizált csoportok felhatalmazása és a szociális védőhálók kiépítése. A sikeres átalakulás érdekében elengedhetetlen a közintézmények, vállalkozások és civil szervezetek közötti együttműködés, valamint a tudományosan megalapozott, közérdeket szolgáló politikák összehangolt bevezetése. Az EAT kezdeményezése, a Communities for Action, több mint 750 intézkedést fogott össze, bevonva a társadalom minden szintjét az egészséges, fenntartható és igazságos élelmiszerrendszerek megvalósításába

Ajánlásaink tudományos bizonyítékokon és valós tapasztalatokon alapulnak. A globális élelmiszerrendszerek átalakítása már folyamatban van, az iskolai étkezési programoktól a regeneratív mezőgazdaságig és az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló kezdeményezésekig. A globális élelmiszerrendszerek átalakítása a legjobb módja annak, hogy egy fenntartható, méltányos jövőt építsünk gyermekeink, unokáink számára – nyilatkozta Line Gordon, a Bizottság tagja és a Stockholmi Egyetemen működő Stockholm Resilience Center igazgatója.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Billions lack access to healthy diets, but solutions are within reach, says new report

The EAT–Lancet Commission on healthy, sustainable, and just food systems

Irodalmi hivatkozás:

EAT-Lancet Commission on healthy, sustainable, and just food systems, The Lancet (2025). DOI: 10.1016/S0140-6736(25)01201-2. www.thelancet.com/commissions-do/EAT-2025