A fogröntgen növeli az agytumor veszélyét
Egy friss vizsgálat szerint azokban, akiknél régebben bizonyos fajta fogröntgent készítettek, nagyobb a meningeóma, az USA-ban leggyakrabban diagnosztizált agydaganat kockázata.
Az eredmények azt nem bizonyítják, hogy a röntgenvizsgálattal járó sugárzás lenne a tumorok oka, és fontos megjegyezni azt is, hogy a vizsgált személyek legnagyobb részét valószínűleg erősebb sugárzás érte, mint azokat, akiken most végeznek fogröntgent. Ezt dr. Elizabeth Claus, a Yale Egyetem munkatársa, a vizsgálat vezetője is hangsúlyozta.
Dr. Claus és munkatársai a Cancer-ben jelentették meg közleményüket, amelyben leírják, hogy az ionizáló sugárzás – amelyet korábban már kapcsolatba hoztak a meningeómákkal – leggyakoribb forrása a fogröntgen, de ennek ellenére eddig a legtöbb kutatás csak az atombomba sugárzásnak kitett vagy a sugárterápián átesett emberekben vizsgálta a meningeómák előfordulását. Mint dr. Claus megjegyezte, korábban született már néhány tanulmány a fogröntgennel kapcsolatban is, de ezek sok évesek és kevesebb személyt vontak be, mint a jelenlegi vizsgálat – eredményeik mindazonáltal általában összhangban vannak a mostaniakkal.
A legújabb vizsgálatban 1433 meningeómás személy vett részt 2006 és 2011 között. A meningeóma diagnózisát 20 és 79 éves koruk között állították fel, s az USA három távoli területének valamelyikén éltek. Összehasonlításul 1350 olyan személyt követtek, akiknek lakóhelye, neme és életkora hasonló volt a vizsgált személyekéhez, de nem volt meningeómájuk – írja a Reuters.
A kutatók utánanéztek, hogy a személyeknél hány alkalommal végeztek bizonyos típusú fogröntgen vizsgálatokat: hányszor készítettek egyetlen területet ábrázoló képet, a száj egészét megmutató képsorozatot és panorámaröntgent. Ezt a személyekkel készített interjú során tudták meg, amelynek során más adatokra – demográfiai adatok, a rák családi anamnézise, terhesség, betegségek – is rákérdeztek.
Kiderült, hogy a meningeómásokban kétszer olyan gyakran készült egyetlen kép típusú fogröntgen, mint a kontrollcsoportban. Függetlenül attól, hogy a képek milyen életkorban készültek, azokban, akikben évente vagy gyakrabban készítettek ilyen fogröntgent, 40–90 százalékkal nagyobb volt a meningeóma kockázata.
Hasonló eredményt kaptak a panorámaröntgen esetében is, ha azt gyermekkorban vagy legalább évente egyszer készítették. Azokban, akikben 10 éves koruk előtt készült panorámaröntgen, majdnem ötszörös volt a meningeóma kockázata.
Ezzel szemben a képsorozatok esetében nem találtak összefüggést a fogröntgen és a meningeóma előfordulása között, bár a tendencia hasonló volt,mint az egyszeres képeknél.
Ez utóbbi eredmény miatt egyes szakértők kételkedéssel fogadják a tanulmányt. „Kockázatnövekedést találtak az egyszeres képek esetében, de nem találtak ilyet a képsorozatok esetén, noha ezek nem mások, mint sok egyszeres kép. Ez az ellentmondás érthetetlen a számomra” – mondta dr. Alan Lurie, az Amerikai Orális és Maxillofaciális Radiológiai Akadémia elnöke. Dr. Lurie megismélte dr. Claus figyelmeztetését is, amely szerint régebben sokkal nagyobbak voltak a fogröntgen során a sugárdózisok. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy csak akkor végezzenek fogröntgent, ha annak haszna van a beteg számára, s arra bíztatja a betegeket, hogy a fogröntgen felmerülése esetén kérdezzenek is rá erre.
Az Amerikai Fogászati Szövetség válaszolt a tanulmányra: arra a potenciális hibaforrásra hívta fel a figyelmet, hogy a fogröntgenek végzését csak a betegek emlékezetére hagyatkozva tudták meg a kutatók.
