Tudomány
A dohányzás olyan, mint az orosz rulett
2010. január 09. 10:51
A napfény és a dohányfüst kockázatairól árulkodnak a legfrissebb rák-genomok. A bőr- és a tüdőrák szekvenálása egyértelművé tette, hogy számos mutáció meggátolható.
A kutatók által elkészített géntérképek jól mutatják a rákkeltő tényezők védjegyeit, a bőrrák esetében a napsugárzást, míg a kissejtű tüdőráknál a füstöt. Ez a két betegség világszerte 250 000 ember halálát okozza évente, annak ellenére, hogy mindkét daganatos megbetegedés megelőzhető. A daganatok akkor alakulnak ki, amikor egy egészséges sejt DNS-e megsérül, lehetővé téve az ellenőrizetlen sejtburjánzást. A különböző tumortípusok mutációinak szekvenálásával és katalogizálásával a tudósok megpróbálják beazonosítani a sérülésre leghajlamosabb géneket, hogy megismerjék a DNS-javítás mögött álló folyamatokat, és elősegítsék az ezeket támogató gyógyszerek fejlesztését.
A brit Wellcome Trust Sanger Intézet Rák-Genom Projektjének tudósai és a társintézetek részéről segédkező kollégáik a két ráktípus szekvenálásával a negyedik és az ötödik ráksejt genomot készítették el, mindössze egy évvel az első megszületése után. A Nature szaklapban publikált tanulmányt több tucat újabb követheti az amerikai Rák-Genom Atlasz Program keretein belül, ami elvileg 275 millió dolláros támogatást kap az elkövetkező két év során az NIH-től, az amerikai Egészségügyi Minisztérium kutatási intézményétől.
„A rák-genom szekvenálás robbanásszerű fejlődésének kellős közepén vagyunk” – nyilatkozott Matthew Meyerson, a bostoni Dana-Faber Rákkutató Intézet genetikai szakértője, aki nem vett részt a brit kutatásban. Peter Cambell, a Sanger Intézet hematológusa és genetikusa elmondta, hogy 33 345 genetikai mutációt azonosítottak a bőrrák, valamint 22 910-et a tüdőrák esetében, ami nem csupán a laikusok számára elképesztő szám. A mutációk nem egyenletesen oszlottak meg a génállományban, jelentős részük a génkódoló területeken kívül esett, ami arra enged következtetni, hogy a sejtek kijavították a sérült DNS-t ezeken a kulcsfontosságú területeken.
Campbell szerint a felfedezések segítenek választ találni több fontos kérdésre is: például a rákkeltő anyagok, a karcinogének közvetlenül okozzák-e a mutációk többségét, vagy maga a rák járul hozzá a mutációkhoz, azáltal, hogy lerombolja a DNS-t javító mechanizmusokat? A csoport eredményei szerint a legtöbb mutáció egyetlen bázis megváltozása a DNS-ben (single nucleotide polymorphism, SNP), ami a dohányfüst karcinogén hatásának vagy az ultraibolya fénynek tudható be, alátámasztva az elméletet, mely szerint ez a két ráktípus némi odafigyeléssel nagymértékben megelőzhető lenne.
A kutatók becslése szerint minden elszívott cigaretta 15 mutációt eredményez. „Egy-egy csomag cigaretta elszívása olyan, mint egy orosz rulett” – mondta Campbell. „A legtöbb mutáció olyan területen landol, ahol semmi nem történik a génállományban és nem keletkezik nagyobb kár, de időnként eltalálnak olyan géneket is, ami rákosodást okoz.”
A tüdőrák tanulmány beazonosított egy ismétlődő mutációt is, a kromatin újramodellező CHD7 gén kétszereződését. A CHD7 több más gén tevékenységét szabályozza. A csoport már 2008-ban észlelte ennek a mutációnak a létezését, a mostani tanulmány azonban három független sejtvonalban is megerősítette a jelenlétét. Az ilyen ismétlődő mutációk kulcsfontosságú rákgéneket fedhetnek fel, amik igen hatásos célpontjai lehetnek a gyógykészítményeknek.
Mindezek ellenére több tudós fenntartásokkal kezeli a rák-genom szekvenálás hasznosságát. Steve Elledge, a Harvard orvosi karának DNS- és rák-genetikai szakértője ugyan elismerését fejezte ki az új analízissel kapcsolatban, azonban szerinte ennek nem lesz semmilyen potenciális hatása a rák diagnosztizálására és kezelésére addig, míg nem áll rendelkezésre több száz szekvencia, ami igen költségesnek ígérkezik.
