A cégeké az örökítő anyagunk

Mint Steven Salzberg, a Johns Hopkins Egyetem genetika-professzora írja a Forbes magazin blogján, a tudósok zöme nagy örömmel fogadta, amikor tavaly egy szövetségi bíró azt az ítéletet hozta a Myriad Genetics ügyében, hogy az emberi gének nem szabadalmaztathatók. Az indoklás: a gének a természet termékei, nem az ember találta fel őket; és mivel csak a találmányok szabadalmaztathatók, megvonta a szabadalmat a cégtől.

A cég azonban nem nyugodott, és szabadalmi ügyvédek hadát bevetve fellebbviteli bírósághoz fordult, amely a közelmúltban a korábbi döntéssel ellentétesen ítélkezett, elfogadva a Myriad érvelését. Eszerint az „izolált DNS” nem ugyanaz, mint ami a szervezetben található, „izolált DNS” nem fordul elő a természetben, és az „izolált DNS” felhasználható a rák diagnózisára, ellentétben a természetes DNS-sel (az „izolált” szó 219-szer szerepel a döntés szövegében).

Amerikában egyébként évtizedek óta lehetséges szabadalmi védettséget szerezni génekre, az USA Szabadalmi Hivatala már több mint négyezer ilyen szabadalmat adott ki, ezért volt példaértékű a tavalyi tiltó döntés. A fellebbviteli bírók azonban ellentétesen döntöttek, és újra lehetővé tették a gének szabadalmaztatását, indoklásukban tökéletes tudományos tájékozatlanságról téve tanúbizonyságot (pl. azt írják, hogy az izolált géneknek más a kémiai tulajdonsága és a természete, mint a természetben előforduló molekuláknak).

Írásában Steven Salzberg idézi a TechDirt.com blogot vezető Mike Masnick-et, aki megjegyzi: a fellebbviteli bírák indoklása ahhoz hasonló, mintha azt mondanánk: egy levágott ujj nem csatlakozik a kézhez, egy ujj nem fordul elő a természetben, ezért szabadalmaztatható.

Steven Salzberg tiltakozásában többek között arra a tényre hivatkozik, hogy ha már az „izolált” szót akarjuk használni, a gének a szervezetünkben is izolálódnak, amikor átmásolódnak RNS-be, majd fehérjébe. Hiába, egyelőre az a helyzet, hogy ha egy nő tesztelteni akarja, hogy a DNS-e tartalmaz-e bármi mutációt a BRCA gének területén – akár olyan mutációt, amely még ismert sem volt, amikor a Myriad megkapta a szabadalmat – 4000 dollárt kell fizetnie.

A Johns Hopkins genetika-professzora felháborodásában másik módszert ajánl: szekvenálhatjuk egy ember teljes genomját, anélkül, hogy bármely génjét „izolálnánk”, már kevesebb mint ötezer dollárból, és tesztelhetjük, van-e mutáció a BRCA génekben. Egy kollégájával Steven Salzberg kifejlesztett egy szoftvercsomagot – és szabadon, ingyenesen hozzáférhetővé tett az interneten -, amellyel bárki otthon, egy laptoppal meg tudja csinálni saját BRCA génjeinek tesztelését (Do-it-yourself genetic testing).

Persze, mint írja, ez azon nem segít, hogy a szabadalmak lelassítják a tudományos fejlődést. Reményei szerint a Legfelsőbb Bíróság a józan ész és a tudományosság szerint fog dönteni, és kiparancsolja a szabadalmi ügyvédeket a laboratóriumokból.