Van, hogy a sikeres gyógyítás növeli a betegek számát
A várthoz képest ellentétes eredmények születnek egyes fertőzések elleni harc során: a gyógyulással párhuzamosan növekszik a szklerózis multiplex, a súlyos gyulladások vagy az egyéb bakteriális és vírusfertőzések száma.
A szklerózis multiplex és egyéb autoimmun betegségek gyakorisága az elmúlt években világszerte növekszik, speciálisan az SM főleg a nők között. Korábbi vizsgálatok szerint kapcsolat lehet a kora gyerekkorban elszenvedett fertőzések és az SM csökkent kockázata között, így a higiéniai hipotézis szerint a gyerekkori védőoltások és a háztartási fertőtlenítés növekvő aránya miatt kevesebb gyermekkori fertőző betegségen áteső személyek a későbbiek során hajlamosabbak lesznek autoimmun és allergiás megbetegedésekre.
A hipotézist nagy esetszámú vizsgálatban akarták tesztelni ausztrál kutatók, ezért 550 igazoltan SM-ben szenvedő beteg és 299 életkorban és nemben illesztett kontollszemély vérmintáiban nézték meg a Helicobacter pylori baktérium elleni antitestek jelenlétét. A H. pylori-t általában 2 éves kora előtt akvirálja a személy, és a baktériumok – ha csak ki nem irtják őket – az élet végéig jelen vannak a gyomorban. A világ lakosságának a fele – főleg az alacsonyabb higiéniás standardokkal rendelkező gazdaságilag fejletlenebb országokban élők - hordozónak minősül. A Journal of Neurology Neurosurgery & Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány - Helicobacter pylori infection as a protective factor against multiple sclerosis risk in females - eredményei szerint az SM-ben szenvedő nők körében szignifikánsan – 30%-kal - alacsonyabb a H. pylori infekció prevalenciája, illetve azon SM-ben szenvedő nők esetében, akik fertőzöttek H. pylori-val, a betegség enyhébb azokhoz az SM-ben szenvedő nőkhöz képest, akiknek teszteredménye negatív a H. pylori infekcióval kapcsolatban. Az eredmény fordítottja volt igaz férfiak esetén: a H. pylori-pozitívak körében magasabb volt az SM előfordulási gyakorisága. Mint a kutatók - Marzena J Fabis Pedrini és munkatársai – elmondják, nincs magyarázatuk azzal kapcsolatban, mi okozza a nemek közötti eltérést, azonban ez az eredmény további vizsgálatokat sürget: az SM gyakorisága magasabb a nők körében, és az elmúlt években tapasztalható incidencia-növekedés is a nők körében történt.
A cikkhez társuló szerkesztőségi közleményben - Helicobacter pylori infection might prove the hygiene hypothesis in multiple sclerosis - Jun-ichi Kira neurológus professzor kifejti: a H. pylori-pozitív, SM-ben szenvedő nők körében tapasztalható enyhébb betegséglefolyás arra utal, hogy a fertőzésnek védő szerepe van, továbbá a fertőzöttek körében tapasztalható alacsonyabb SM-incidencia alátámasztja a higiéniai hipotézist; az, hogy ez az összefüggés csak a nők körében jelentkezik, magyarázhatja azt a tényt, hogy a gazdaságilag fejlett országokban nő az SM-ben megbetegedettek körében a nők aránya.
Veszélyes vakcinációs irány
Egy, a Science-ben megjelent tanulmány figyelmeztetésként szolgálhat a védőoltás-fejlesztők számára: azok a vakcinák, amelyek robusztus CD4 T-sejt-választ akarnak kiváltani, igen veszélyesek lehetnek.
A Pablo Penaloza-MacMaster és munkatársai által írt cikk - Vaccine-elicited CD4 T cells induce immunopathology after chronic LCMV infection – annak jár utána, mi történik akkor, ha egy oltás csak a CD4 memóriasejtek termelését serkenti, a citotoxikus CD8 T sejtekét vagy az antigéntermelő B sejtek termelését nem.
A kutatók a limfocitás koriomeningitisz vírus (LCMV) elleni memóriasejtek termelődését segítő oltást adtak egereknek, aminek következtében a későbbiekben LCMV-vel fertőzött állatok ahelyett, hogy védetté váltak volna, súlyos fertőzésben meghaltak. Mint a kutatást vezető Dan Barouch elmondja, az eredmények azt bizonyítják, hogy veszélyes olyan oltásokat fejleszteni, amelyek csak az immunvédekezés egyik ágát serkentik; a CD4 sejteken kívül a CD8 sejtek és az antitestválasz indukciója is alapvetően fontos a rendszer megfelelő működéséhez. A CD4 sejtek indirekt módon működnek, serkentik a fertőzött sejtek eliminálását végző CD8 sejtek és az antitesttermelő B-sejtek működését, de az indirekt út serkentése a korábbi várakozásokkal ellentétben önmagában káros. A CD4 vakcinációban részesült állatok 90%-a elpusztult az LCMV-fertőzést követő 3 héten belül, míg azok az egerek, amelyek a CD4 vakcináción kívül CD8 sejteket vagy vírusspecifikus antitesteket is kaptak, életben maradtak.
A féregtelenítés mellékhatása
A Science egy másik tanulmánya is nem várt eredményekről számol be. Ismert, hogy a bélférgesség csökkenti az egyéb fertőzésekre adott immunválasz erősségét, ezért a kutatók arra számítottak, hogy a féregirtás csökkenti a fertőzések kialakulásának kockázatát és a fertőző betegségek terjedését. Anna Jolles és munkatársa egy afrikai bivalycsordát vizsgált a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban. A várakozásoknak megfelelően a tuberkulózisban szenvedő állatok gyógyulását elősegítette a bélférgesség megszüntetése: a féregmentesített TBC-fertőzött bivalyok túlélése hasonlóvá vált a TBC-mentes állatokéhoz. Azonban a féregmentesítés nem csökkentette az új TBC-fertőzések kialakulásának kockázatát, sőt nyolcszorosra nőtt azon állatok száma, amelyeket egy fertőzött állat képes volt továbbfertőzni (Opposite effects of anthelmintic treatment on microbial infection at individual versus population scales). Ennek oka abban rejlik, hogy a féregtelenített, tuberkulózis-fertőzött állatok jóval tovább élnek, mint a bélférgességben és tuberkulózisban egyaránt szenvedők. Mint a kutatók elmondják, eredményeik az emberi közegészségügy szempontjából is fontosak, mivel korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a bélférgesség növeli a tuberkulózisban vagy AIDS-ben szenvedők halálozását az emberek körében is, mivel csökkenti a természetes immunvédekezést a virális és bakteriális fertőzések ellen egyaránt. A bélférgesség megszüntetése tehát hasznos az egyének szintjén, azonban populációs szinten jelentősen felgyorsítja a betegségek terjedését, ezért a féregtelenítő programokat és a különböző fertőző betegségek elleni harcot alapvetően fontos egymáshoz igazítani.