Ferenczi Krisztina cikkei

Az összezártság súlyos pszichiátriai kórképeket produkálhat

Mintegy száztíz főállású és ötven szerződéses orvos foglalkozik Magyarországon az évi tizenöt-tizenhatezer fogvatartottal. A túlzsúfolt börtönök lakóinak gyógyítása elsősorban a középkorú és a nyugdíjas korosztályra épül, s az utánpótlással itt is gondok vannak. A tárgyi feltételek, a műszerezettség és a gyógyszerellátás jó, az épületek azonban siralmasan festenek.

Országosan évente 16-17 ezer a fogvatartottak száma. Az ő ellátásukat mintegy 110 főállású orvos – belgyógyász, sebész, fogorvos, pulmonológus – látja el. Rajtuk kívül szerződéses megbízással mintegy ötven szakorvos dolgozik olyan intézetekben, amelyek az előzetes letartóztatásban lévők őrzésére szakosodtak (az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, a 80 ágyas Nagyfai Büntetés-végrehajtási Intézet krónikus utókezelő részlege, illetve kisebb megyei intézmények). Ha ezeken a helyeken nem oldható meg a szükséges kezelés, akkor azt az országos szakintézményekben végzik el.

Hálapénzt elfogadni tilos

„Műszerezettséggel, orvosi berendezésekkel jól állunk, de több orvosra lenne szükség” – mondja dr. Heylmann Katalin orvos ezredes, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi főosztályvezetője. Ma már kevésbé vonzó a fiatal orvosok számára a büntetés-végrehajtásban dolgozni. Néhány évtizede még a kintiek bérének háromszorosát keresték a büntetés-végrehajtási (a továbbiakban: bv.) intézetekben dolgozó orvosok, jelenleg azonban – a rendfokozati illetménnyel és a pótlékokkal együtt – már csak a hivatásos állományban dolgozók bére több, mint a civileké. Ugyanakkor paraszolvencia nincs – a hálapénz elfogadása itt bűncselekménynek számít. A börtönegészségügy speciális terület: a betegek ellátásában az egészségügyi törvények és szabályozók szerint kell eljárnia a gyógyító személyzetnek, míg maga a büntetés-végrehajtás intézményesen az igazságügyi tárcához tartozik.

Kampány az illegális szoftverhasználók ellen

Megelőző tevékenységet lát el a köznyelvben szoftverrendőrségként ismertté vált szervezet, a BSA (Business Software Alliance) Hungary. A BSA-nak nincsen hatósági jogosítványa, leginkább a polgárőrséghez hasonlít: a nyomába eredhet a gyanúsan viselkedő személynek, ha törvénysértést tapasztal, följelentheti, de nem nyomozhat utána. Ormos Zoltánnal, a BSA jogi képviselőjével beszélgettünk.

Hogyan működik a szoftverrendőrség?

– Ezt a nevet a lakosság ragasztotta ránk, és dolgozunk is ellene, mert szervezetünknek nincsen rendőrségi jogköre. A házkutatásokat és az ellenőrzéseket sosem mi végezzük, hanem a mi feljelentésünk alapján a rendőrség.

Hogyan jutnak el odáig, hogy büntetőfeljelentést tegyenek?

- Mi a beérkezett adatokat feldolgozzuk, kiadjuk egy ügyvédnek, a tényállást szakértőkkel megvizsgáltatjuk, és ha ők azt állítják, hogy az összegyűjtött információ elegendő a feljelentéshez, úgy megtesszük azt. A bejelentések a BSA forródrótjára, a 06/80-272-000 telefonszámra érkeznek. Gyakoriak a megalapozott információk, de azt is tudjuk, hogy sokan vannak, akik visszaélnek ezzel a lehetőséggel, feljelentik a haragosukat. Volt egy kirívó esetünk. Egy kisvárosból jött a bejelentés, ahol hat azonos szakterületen dolgozó cég működik, és ebből ötöt ugyanolyan módon jelentettek fel nálunk. Az ilyesmit gyorsan ki lehet szűrni. Ahol pedig látszik, hogy az információnak alapja van, ott nem tétovázunk: küldünk egy udvarias figyelmeztető levelet a tulajdonosnak, hogy előfordulhat illegális szoftverhasználat a cégénél, mert ilyen jelzést kaptunk. A riválisok ez idáig gyakran az APEH-nél jelentették fel ellenfelüket, ám most már egyre gyakrabban teszik ezt nálunk is.

Milyen a megalapozatlan és a komoly esetek aránya?

– A bejelentések 10-20 százalékában tudunk feljelentést tenni a rendőrségen. A rendőrség aztán a jogszabályoknak megfelelően elbírálja, hogy az alapos gyanú megállja-e a helyét, és feljelentéskiegészítést rendel el, illetőleg megkezdi a nyomozást. Ezután jöhet a házkutatás, a tanúk kihallgatása.

Megszűnt munkahelyek, adóhiány

Magyarországon az egészségügyben nem jellemző, de előfordul, hogy nem jogtiszta szoftvereket használnak a kórházakban, rendelőkben. A BSA Magyarország becslése szerint a szoftverkalózok tavaly 40 milliárd forint kárt okoztak a hazai gazdaságnak.

A gyógyító területtel aligha kell foglalkoznia a BSA-nak – közölte lapunk érdeklődésére a „szoftverrendőrség” titkára. Sebők Erzsébet szerint ennek az az oka, hogy a gyógyításban többnyire nem üzleti szoftvereket használnak, hanem egyedi fejlesztésűeket. Az orvosok az alapvető operációs rendszerek többségét legálisan kapják a géppel együtt.

Ennek ellenére persze az egészségügyben is előfordulnak visszaélések. Az EGIS Gyógyszergyár körülbelül 50 milliós illegális szoftverhasználata volt eddig a legnagyobb kárértékű hazai ügy. A rendőrség hivatalból eljárást kezdeményezett a cég ellen. A BSA a tavalyi év tavaszán hirdette meg az első „Tűzszünet” kampányát, ennek során a cég 30 napot biztosított minden vállalatnak szoftvernyilvántartása rendezésére. A vállalkozások pozitívan reagáltak a kiküldött levelekre, és országszerte több ezer cég kért segítséget a szoftverei legalizálásához.

Szerzői jogok megsértése miatt számos országban szabtak már ki letöltendő szabadságvesztést, ám ezek jellemzően szoftverhamisítással és -kereskedelemmel, és nem szoftverek illegális használatával függtek össze.

Az eddig ismert legsúlyosabb büntetést ezen a téren néhány hónapja szabták ki szoftverkalózkodásért: egy 52 éves amerikai nőt 9 év börtönbüntetésre és 11 millió dolláros kártérítés megfizetésére köteleztek, amiért egy négytagú Los Angeles-i banda tagjaként néhány irodai szoftverről készített és értékesített másolatokat – 98 millió dollár értékben.