Joób Sándor cikkei

Az általános orvosi szak mindig előkelő helyen állt a népszerű képzőhelyek listáján, az elmúlt években azonban mind kevesebb diák célozta meg a négy orvosi kart. Idén fordulat történt: az általános orvostudományi képzésre 2181-en jelentkeztek, ötszázzal többen, mint az elmúlt évben. (Leginkább továbbra is a közgazdász-gazdálkodási szakokat preferálják a diákok, évek óta ezekre próbál bejutni a legtöbb fiatal. Idén egyébként a főiskolákra és az egyetemekre összesen 7700-an felvételiztek.) Kereszty Éva, a szaktárca főcsoportfőnöke közölte:  a meghirdetett keretszámnál 32 fővel többen nyertek felvételt az általános orvosi karokra, és tizenkettővel több diák tanulhat fogorvosnak az egyetemeken, mint tavaly. A tervezettnél több hallgatót vettek fel a gyógyszerészképzésekre is. Az összesített adatok szerint a budapesti Semmelweis Egyetemen 273, Szegeden 162, Debrecenben 156 és Pécsen 165 diák kezdheti meg orvosi tanulmányait  ősszel. Fogorvosnak 133-an tanulhatnak, gyógyszerészképzésben 291-en vehetnek részt felvétli eredményeik alapján.

Tulassay Tivadar professzor, a Semmelweis Egyetem rektora szerint a fokozódó érdeklődés oka biztosan nem az, hogy emelkedett az orvosi szakma presztízse. Az Európai Unióban viszont orvoshiány van, így a fiatalok feltehetően azt látják: az itt megszerzett diplomával könnyen el tudnak helyezkedni külföldön. Ezt segíti, hogy a nálunk megszerzett okleveleket automatikusan elfogadják az EU országaiban.

Lednitzky András, a szegedi orvosi kar dékáni hivatalvezetője hasonló okokat lát a háttérben, és a számok alapján úgy véli: a népszerű és jól kamatoztatható gazdasági, idegenforgalmi, jogi pályákkal szemben az orvosi csak nehezen veszi fel a versenyt – a jelentkezőre nemcsak hosszadalmas és megterhelő tanulmányok várnak, de végzett orvosként sem lesz könnyebb a helyzete.

Az orvosegyetemi képzés jó, de korántsem tökéletes

Bár sokan erős túlzásnak tartják, mégis előfordul, hogy egy magyar egyetemről kikerülő fiatal orvosnak gondot jelent beadni egy injekciót. A hazai elméleti orvosképzés messze földön híres, a medikusok azonban arra panaszkodnak, hogy a klinikai gyakorlatok sokszor inkább „gyárlátogatásnak” tűnnek. Szakemberek szerint a klinikai képzést mindenképpen gyakorlatiasabbá kell tenni, a jövő magyar orvosainak meg kell tanulniuk csapatban dolgozni és szem előtt tartani, hogy minden döntésük pénzbe kerül. 

A magyar orvosképzést, különösen az elméleti oktatást a világon szinte mindenütt magas színvonalúnak tartják és elismerik. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy nyugat-európai, sőt egyesült államokbeli egyetemek is előszeretettel küldik hallgatóikat Magyarországra az első két elméleti alapozó év elvégzésére. Ezzel együtt sokan úgy vélik: van mit finomítani a képzés tartalmán.

Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára az idén áprilisban húszéves fennállását ünneplő Magyar Orvostanhallgatók Egyesületének rendezvényén elmondta, hogy a magas színvonalú elméleti képzés mellett erősíteni kell a gyakorlati oktatást, vagyis elsősorban a betegekhez fűződő kapcsolatot, amelynek eredményeként „az orvosnak az egész embert kell néznie a gyógyítás során”. 

A magyar orvosképzés előnye, hogy olyan szilárd elméleti alapot ad, amely könnyen befogadhatóvá teszi a tudomány legújabb eredményeit – mondja Muszbek László professzor. Az egészségügyi tárca felsőoktatásért felelős miniszteri biztosa szerint a gyakorlati képzést érintő kritikák egy része megalapozott, de több más országgal összehasonlítva nálunk a hallgatónak még mindig több lehetősége van arra, hogy beteggel találkozzon.

Közszolgálat, bér, reform

Az orvosok, tanárok, hivatalnokok fizetését a jövő évtől az is meghatározhatja, milyennek ítélik meg munkájukat a betegek, a szülők vagy az ügyfelek. Az előkészítési fázisban lévő közszolgálati reform az állam alkalmazásában álló 800 ezer embernek biztonságot és kiszámítható életpályát, a lakosságnak minőségi orvosi ellátást és gyors hivatali ügyintézést jelenthet. Vadász János, a reform kidolgozásáért felelős kormánymegbízott szerint az elkövetkező hat-nyolc évben megháromszorozódhatnak a bérek, amelyek így az uniós szint alsó harmadát érhetik el.

Nemrégiben közvélemény-kutatást készíttettek a közszolgálat társadalmi megítéléséről. Hogyan látják az emberek a hivatalokban, kórházakban, iskolákban vagy a rendvédelemben dolgozókat? 

– Több mint húsz éve nem végeztek társadalomkutatást ezen a területen, ezért is különösen értékesek a mostani eredmények. Nyilvánvalóvá vált, hogy az állampolgárok többsége nem érzi magáénak a közszolgáltatásokat. A megkérdezettek szerint alig valamivel jobb, mint közepes a magyar közszolgálat színvonala. Az emberek a központi és a helyi közigazgatásban dolgozók munkáját tartották a legkevésbé kielégítőnek; a leginkább elégedettek – ez négyes osztályzatot jelent – a tűzoltókkal, a könyvtárosokkal, a mentősökkel és az orvosokkal voltak.

Ha az egészségügyre gondolunk, ma, a hálapénzről folyó viták közepette vajon más lenne az orvosok megítélése?

– Nem hinném. A hálapénz nem újkeletű dolog, létezett az elmúlt években is. A felmérés rámutatott: a társadalmi esélyegyenlőtlenségek növekedésével az emberek számára egyre fontosabbá vált, hogy bárki hozzájuthasson az egészségügyi és a szociális ellátáshoz, a kulturális alapszolgáltatáshoz, az oktatáshoz és zökkenőmentesen el tudja intézni hivatali ügyeit. Meggyőződésem, hogy karitatív eszközökkel nem váltható ki ez a rendszer, és nem is privatizálható, hiszen ez az esélyegyenlőtlenség konzerválása és az igazságtalanság tudomásul vétele lenne. Azt sem szabad elfelejteni, hogy sok kistelepülésen a megkapaszkodásnak, a boldogulásnak az utolsó esélyét adja, hogy létezik orvosi ügyelet, rendelő, könyvtár vagy iskola.

Titoktartási kötelezettség helyett mérlegelési lehetőség a pedagógusoknak

Tavaly óta a pedagógusokat is titoktartási kötelezettség terheli. A törvény hatályba lépése óta eltelt fél év alatt azonban kiderült, hogy a szabályozás félreérthető, sőt alkotmányos aggályokat is felvet, ezért várhatóan még idén tavasszal módosítják. A tervezett új változat leginkább a családon belüli erőszakot elszenvedő gyermekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy tanáruktól segítséget kérjenek. Az egyéb bizalmas esetek kezeléséről a pedagógusok maguk dönthetnek, ám nincsenek könnyű helyzetben, mivel a tanároknak máig sincs egységes etikai kódexük.

Sokunkkal előfordult diákkorunkban, hogy valamilyen személyes titkunk az iskolában méltánytalan módon nyilvánosságra került: az egyik tanár az osztály előtt felolvasta egy elkapott bizalmas levelünket, vagy az osztályfőnök „beárult” a szüleinknél. Emlékezhetünk még azokra az időkre is, amikor a tanár szinte a hatóság képviselője volt, és a családok belső ügyeit nem volt tanácsos kiteregetni előtte.

A diákok iskolán kívüli életét ma már – elvben – tiszteletben tartják a pedagógusok, az oktatási minisztérium tavaly mégis úgy látta: a közoktatási törvényben pontosabban meg kell fogalmazni a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat. A törvény egyik mellékletébe így 2003 nyarán bekerült a tanárok titoktartási kötelezettsége.

Ez gyakorlatilag azonos az ügyvédekre, orvosokra, lelkipásztorokra vagy a pszichológusokra vonatkozó előírásokkal. Holott van egy nagyon fontos különbség az ügyvédek, papok, orvosok, pszichológusok és a tanárok között: míg az előbbi szakmák képviselői minden esetben döntően egy, mégpedig felnőtt személlyel állnak kapcsolatban, a pedagógusnak nemcsak a diákkal, de a szülővel is folyamatos kontaktust kell tartania.

Orvosi kollégiumok helyzete

Siralmas állapotban lévő zuhanyozók, 3-4 ágyas szobák, megbízhatatlan elektromos hálózat – a jövő orvosainak jelentős része ilyen körülmények között készül hivatására a négy hazai orvosi kar kollégiumaiban. Persze az egyes épületek színvonala között jelentősek a különbségek, de a legtöbb helyen számos kisebb-nagyobb felújítást kellene elvégezni, erre azonban általában nincs elég pénz.

Miután 2000-ben egyesültek az egyetemek, egyre kevésbé beszélhetünk kifejezetten orvosi kollégiumokról. Az összevonás lényege ugyanis többek között éppen az volt, hogy jobban ki lehessen aknázni a meglévő erőforrásokat. Az Oktatási Minisztérium ezért arra próbálja ösztönözni az egyetemeket, hogy oldják fel a merev kari kollégiumi határokat, így ugyanis a különböző szakokra járó hallgatók között jobban el lehet osztani a férőhelyeket. Ez azonban egyelőre nem túl népszerű az intézmények körében, úgyhogy a gyakorlat továbbra is az, hogy az „egyívású” hallgatók többsége ugyanabban a kollégiumban lakik.

Olcsó, de olyan is

A budapesti Semmelweis Egyetem öt kollégiumában összesen 1100 orvostanhallgatónak jut hely. Kollégiumi elhelyezést az kaphat, aki nem budapesti és családjában az egy főre jutó jövedelem nettó 40 ezer forint alatt van. A diákoknak jövedelmi helyzetüktől függően 7000–16 000 forintot kell fizetniük havonta a szállásért.