Kiss Melinda Katalin cikkei

Az adótörvény idei változásai közül a legnagyobb hatással kétségkívül az adótábla kétkulcsossá alakítása, illetve az igénybe vehető kedvezmények radikális szűkítése jár. 

 A korábbi három – 18, 26 és 38 százalékos – adókulcsból a középső sáv megszüntetése után kettő marad, így a kormány szerint közel százmilliárd forinttal több marad az adófizetőknél. A módosítás lényege, hogy másfél millió forint éves jövedelemig 18 százalékot von el az állam, e fölött pedig 38 százalékot fizetnek majd az adózók. A változással az átlagos jövedelműek járnak jobban, az a kétmillió adóalany, akinek 800 ezer és másfél millió forint közé esett az éves bevétele. Havi bruttó 140 ezer forintos jövedelem esetén 4 667 forint megtakarításra számíthatnak. Idén figyelni kell az adóbevallás elkészítésekor arra, hogy bevételként kell elszámolni a tandíjat, a felnőttképzési díjat, ha a munkáltató fizeti, és a kiállított számlán adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiadását is feltüntették.

Banki hitel- és számlacsomagok

Egyre több bank kínál egy-egy szakma igényeire szabott kedvezményes számla- vagy hitelcsomagot. Szinte minden nagyobb pénzintézetnél találhatók orvosok, egészségügyi vállalkozások részére kidolgozott termékek, többnyire hitelek, de akad bank, amely a számlavezetéstől a megtakarítási lehetőségekig teljes körű szolgáltatást kínál. Mind gyakrabban csábítják kedvezményes e-banking szolgáltatásokkal is az ügyfeleket.

Szakértők szerint a bankoknak azért éri meg egy-egy speciális ügyfélkör igényeinek megfelelő számla- vagy hitelcsomagokat készíteni, mivel a szűkebb csoport igényei jobban felmérhetők, könynyebb testre szabni a szolgáltatásokat, s végső soron elégedettebbé tenni az ügyfeleket. A pénzintézetek kínálatát áttekintve igen sokféle ajánlattal találkozhat az érdeklődő orvos, bár a legtöbb az egyéni vállalkozóknak, illetve a humán-egészségügyi szolgáltatást nyújtó kis- és középvállalkozásoknak szól. A kínálatban megtalálhatók az állami kamattámogatásos, köztisztviselők által igénybe vehető kedvezményes hitelek, illetve a lakossági szolgáltatásként kínált számlacsomagok.

E kettősség csaknem valamennyi banknál megfigyelhető: a szolgáltatások egy része a lakossági, másik része a kis- és középvállalkozási szektorba sorolódik. Gyakori, hogy a pénzintézet honlapján az orvosoknak, egészségügyi vállalkozásoknak kínált szolgáltatás leírását a kkv (kis- és középvállalkozás) címszó alatt találja meg az érdeklődő, a kapcsolódó kondíciókat – hitelnél például a teljes hiteldíjmutatót, az ügyintézés költségeit vagy a kamatfeltételeket – már a lakossági kondíciós listában kell keresni. Minden pénzintézet kéri az orvosi, gyógyszerészi tevékenység igazolását, legtöbbször a kamarai tagsági kártyát, de előfordul, hogy néhány éves működést igazoló okmányt is.

Egészségmegőrzésre is fordíthatók megtakarításaink

Ha lassan is, de változik az egészségmegőrzéssel kapcsolatos hazai közgondolkodás, és egyre többen veszik igénybe az egészségpénztárak szolgáltatásait. Igaz, leginkább munkáltatói ösztönzésre választják az öngondoskodás e formáját. Idén az állam jelentős adókedvezményekkel igyekszik népszerűsíteni a szolgáltatást.

Az elmúlt évben három új egészségkassza kezdte meg működését, így az egészségüket szem előtt tartók már negyven pénztár szolgáltatásai közül választhattak. A pénztári tagok száma a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint meghaladta a 210 ezret, mintegy 39 százalékkal nőtt a 2002-es évhez képest.

– Öt év múlva az egészségpénztárak taglétszáma elérheti az egymilliót – véli Czöndör Gyula, a Pénztárszövetségek Fórumának főtitkára. A taglétszám dinamikus növekedéséhez szerinte több tényező is hozzájárul: változik a hazai közgondolkodás, az emberek lassan belátják, hogy nem az állam kötelessége gondoskodni egészségük megőrzéséről. Másrészt egyre inkább elfogadják, hogy az egészségügyi ellátórendszerben pluszszolgáltatásokat is igénybe lehet venni – amennyiben megfizetik azokat. A munkaadók is kezdik felfedezni a pénztári szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, azt például, hogy így költség- és járulékmentesen támogathatják, motiválhatják dolgozóikat.

A nagy halak és a kicsik

Bár az országban ma működő egészségkasszák zöme nyílt, tehát bárki csatlakozhat hozzájuk, a pénztárak alakulásakor az ágazati jelleg érvényesült, és elsősorban zárt pénztárakat alapítottak. Ilyen volt többek között a Vitamin Egészségpénztár, amelyet a villamosenergia-ipari dolgozók számára hoztak létre, vagy a Tempó, amely a MOL-hoz köthető. Gazdaságossági megfontolások és a szervezetekre jellemző növekedési kényszer miatt azonban a legtöbb intézmény más cégekből, ágazatokból is fogad tagokat. A pénztártörvény tavalyi módosítása pedig lehetővé tette, hogy ez a tevékenység is nyereségérdekeltté válhasson. Mindezek nyomán máris megfigyelhető a piaci koncentráció, tavaly a hét vezető egészségkassza tudhatta magáénak az összes pénztártag 72, a vagyon 82,6 százalékát, és ezek produkálták a szolgáltatási kiadások 79 százalékát.

Májustól újra van munkaügyi nyilvántartás: az egykori munkakönyv helyett modern számítógépes adatbázisból tájékozódhatnak a hatóságok, a munkáltatók és a munkavállalók.

Az európai uniós csatlakozás után kezdte meg működését az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis, rövidített nevén az EMMA. A munkaerőpiac átláthatósága, az igényeknek megfelelő képzés tervezhetősége, a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának javítása, valamint Magyarország uniós adatszolgáltatási kötelezettségei indokolták a naprakész nyilvántartás létrehozását.

Az 1992-ben megszüntetett munkakönyv örökébe lépő rendszer tartalmazza valamennyi, a Munka Törvénykönyve hatálya alá eső munkaviszony, a csaknem két és fél millió munkavállaló és az őket foglalkoztató mintegy 300 ezer munkáltató legfontosabb adatait. Az EMMA létrehozásáról szóló jogszabály szerint az adatbázis tárolja majd többek között a munkaadó adószámát vagy adóazonosító jelét, megnevezését, székhelye, telephelye címét, valamint az alkalmazott személyi adatait, állampolgárságát, végzettségét, alapbérét, munkaidejét, illetve a személyi adatokhoz való hozzáférést biztosító kódot. A munkaügyi tárca tervei szerint később a közalkalmazottak és a köztisztviselők adataival bővül a rendszer.