TORMA PÉTER cikkei

Befektetési alapok I.  

A kisbefektetők pénzét a pénzpiacokon összevontan kezelő befektetési alapok komoly konkurenciát jelentenek a biztos hozamot kínáló bankbetétekkel szemben, amelyekhez képest – szerencsés esetben – jóval magasabb hozamokat tudnak nyújtani. A különböző kategóriákba rendezett befektetési alapok dinamikusan bővülő piacán egyre másra jelentkeznek az új konstrukciók. 

A befektetési alap intézménye lényegében két egymástól különböző célt testesít meg. Egyrészt öszszegyűjti az alacsony összegük miatt „életképtelen” kisbefektetői megtakarításokat, másrészt a pénzügyi piacokhoz kevéssé értő átlagpolgár számára is elérhetővé teszi a kockázatos részvény-, kötvény-, és egyéb tőkepiaci befektetések bankbetéteknél magasabb hozamát. A befektetési alapok vagyonát ugyanis képzett pénzügyi szakemberek kezelik, akik azonban ezért a tevékenységükért alapkezelői díjat számítanak fel.  Magyarországon a kilencvenes években éledtek újjá a befektetési alapok. Ezek hasonlóak az angolszász országokban már évszázadok óta létező konstrukciókhoz. Alapvetően négy típus között oszlanak meg a tőkealapok aszerint, hogy az alap egy bizonyos futamidőre jött létre (zárt végű alapok), vagy addig tarthatjuk benne a befektetésünket, amíg nekünk tetszik (nyílt végű alapok). E két kategórián belül újabb kettő nyílik attól függően, vajon az alap kezelője mindenki számára elérhetővé teszi-e termékét (nyilvános alapok), vagy csupán egy kiszemelt befektetői körnek (zárt körű alapok).

Befektetési alapok II.

A hazai befektetési alapok eddigi legerősebb évüket zárták tavaly: állományuk több mint havi hat százalékkal növekedett. A gyarapodás oroszlánrészét a csökkenő kamatok által kiváltott banki betétekből befolyó megtakarítás-átcsoportosítások jelentették. A lekötött betétek korábban évi hat százalék alá olvadt kamataival szemben a kötvényalapok jó tíz százalék körüli, a pénzpiaciak pedig hat százalék feletti éves hozamot produkáltak. Rendszeresen a piaci átlag felett növekedtek az ingatlanalapok is, amelyeknél 8–12 százalékos éves hozammal kell számolnunk.
A mai hozamokat hosszú távon kínáló – és az állampapíroknak is konkurenciát jelentő – garantált hozamú alapokból több is indult 2005 harmadik negyedévében. Szakemberek szerint e konstrukciók azért vonzóak, mert igazi veszteség nélkül lehet a kockázatos – például részvény – eszközökbe fektetni a megtakarítást. A folyamatosan újító garantált alapok piacán még tavaly nyáron jelentek meg a több portfolióba fektető, valamivel korábban pedig a folyamatos forgalmazású (nyílt végű) konstrukciók.
Reneszánszukat élik a kizárólag euró-, illetve dollárpiacokon befektető alapok is, amelyek között szintén felbukkantak újak. Érdekességük, hogy a hazai pénzpiaci alapok teljesítményének mintegy ötödét, a hazai részvény- és kötvényalapok teljesítményének pedig néha csupán tizedét elérő euró- vagy dolláralapok jó befektetéssé válnak egy komolyabb forintgyengülés esetén.

Gondoskodjon Ön!

 A kilencvenes években bevezetett hárompilléres nyugdíjrendszer számos problémára nem ad megfelelő választ. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben több megoldási javaslat is szóba került, például az állampolgári jogon járó alapnyugellátás és az egyéni számlás rendszeren alapuló első pillér.

  A jelenlegi magyarországi nyugdíjrendszer három pillérből áll. Az első a társadalombiztosítási nyugdíjalap felosztó-kirovó rendszerben működő kasszája. Ebbe életünk során fizetjük jövedelmünk törvényileg meghatározott százalékát, majd nyugdíjba vonulásunktól innen kapjuk a nyugellátást.
  A második pillért a magánnyugdíjpénztárak jelentik. Itt már választhatunk a különböző szolgáltatók között, de valamelyikbe kötelező belépnie mindenkinek, aki újonnan áll munkába. A magánpénztári befizetések jövedelemhez viszonyított nagyságrendjét is törvény határozza meg, de annál többet is félretehetünk. Sőt, a munkáltató egyéb juttatásként plusz befizetéseket is magára vállalhat munkavállalói részére. Itt a járadék összege az évek alatt felhalmozott vagyontól, illetve annak időközben elért hozamaitól függ. Nyugdíjba vonuláskor többféle járadékfizetési lehetőség közül lehet választani, a vagyon örökölhető, a munkával töltött évek alatt pedig a befizetésekre állami adókedvezmény jár.

A november elején elfogadott adóváltozások nemcsak a jövő évre, de – ha közben nem módosítják a törvényeket – a következő néhány esztendőre is meghatározzák a fizetendő közterhek mértékét. A következőkben sorra vesszük a legfontosabb változásokat.

Személyi jövedelemadó (szja)

A legújabb, háromkulcsos rendszerben évi 1 millió 550 ezer forintig 18 százalék, afölött 36 százalék az adó mértéke. A minimálbér havi bruttó 63 ezer forintos szintjéig viszont adómentes a jövedelem. Az adókedvezmények közül kizárólag a három- vagy többgyermekesek vehetik igénybe a gyerek után járó szja-kedvezményt. Ők az idei tízezer forint helyett gyermekenként havi négyezer forinttal csökkenthetik adójukat, miközben gyermekenként havi tizennégyezer forint családi pótlékot kapnak. Három gyermeknél évi hatmillió, hatnál több kiskorú eltartottnál nyolcmillió forint a jövedelmi korlát, amely alatt igénybe lehet majd venni a jóváírást. Kilométerenként 9 forintra nő a személygépjármű használata után adómentesen elszámolható költség.

Egészségügyi hozzájárulás (eho)

Jövőre 4 százalékos eho-t kell fizetnie annak, aki az osztalékból, az értékpapír-kölcsönzésből, illetve a nem tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyeresége, valamint az egymillió forintot meghaladó ingatlan-bérbeadási bevételei mellett 400 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási, illetve baleseti járulékot fizet. Leegyszerűsítve ez a havi bruttó 222 ezer forintnál kisebb jövedelműekre vonatkozik. Egyébként a négyszázalékos eho is hozzáadódik a befizetett járulékokhoz, tehát addig terheli az adózót, amíg azzal együtt nem éri el a négyszázezer forintos járulékfizetési határt.

A következő években közel tízszeresére növekedhet az egészségpénztárak tagsága. A szektor legfiatalabb tagjai is szédítő tempóban terjeszkednek. Az adókedvezmények miatt a munkáltatók egyre gyakrabban élnek e lehetőséggel alkalmazottaik hosszú távú ösztönzésének, munkahelyi elkötelezettségének erősítésére.

Negyvenhét százalékkal nőtt az idei és a tavalyi év első negyedéve között eltelt időszakban az egészségpénztárak taglétszáma, 270 ezer főről 398 ezerre. Ugyanebben a periódusban 33 százalékkal, mintegy 22 milliárd forintra bővültek a tagdíjbefizetések – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adataiból. A hazai piacon jelenleg működő mintegy negyven egészségpénztár közül 12 nagyobbnak van tízezer feletti taglétszáma és egymilliárd forint körüli átlagos vagyona. Ők a piac több mint kilencven százalékát fedik le. Ugyanakkor az olyan új kasszák, mint a tavaly ősszel alakult és az idén március és augusztus között nyolcezer új tagot toborzott Allianz Egészségpénztár, még mindig jó eséllyel indulnak a korántsem kialakult piacon.