Új konstrukciók, újabb kockázatok

Befektetési alapok I.  

A kisbefektetők pénzét a pénzpiacokon összevontan kezelő befektetési alapok komoly konkurenciát jelentenek a biztos hozamot kínáló bankbetétekkel szemben, amelyekhez képest – szerencsés esetben – jóval magasabb hozamokat tudnak nyújtani. A különböző kategóriákba rendezett befektetési alapok dinamikusan bővülő piacán egyre másra jelentkeznek az új konstrukciók. 

A befektetési alap intézménye lényegében két egymástól különböző célt testesít meg. Egyrészt öszszegyűjti az alacsony összegük miatt „életképtelen” kisbefektetői megtakarításokat, másrészt a pénzügyi piacokhoz kevéssé értő átlagpolgár számára is elérhetővé teszi a kockázatos részvény-, kötvény-, és egyéb tőkepiaci befektetések bankbetéteknél magasabb hozamát. A befektetési alapok vagyonát ugyanis képzett pénzügyi szakemberek kezelik, akik azonban ezért a tevékenységükért alapkezelői díjat számítanak fel.  Magyarországon a kilencvenes években éledtek újjá a befektetési alapok. Ezek hasonlóak az angolszász országokban már évszázadok óta létező konstrukciókhoz. Alapvetően négy típus között oszlanak meg a tőkealapok aszerint, hogy az alap egy bizonyos futamidőre jött létre (zárt végű alapok), vagy addig tarthatjuk benne a befektetésünket, amíg nekünk tetszik (nyílt végű alapok). E két kategórián belül újabb kettő nyílik attól függően, vajon az alap kezelője mindenki számára elérhetővé teszi-e termékét (nyilvános alapok), vagy csupán egy kiszemelt befektetői körnek (zárt körű alapok).