Eszünk-e szemetet?
A magyarok az uniós átlagnál jobban tartanak attól, hogy az aasztalukra kerülő élelmiszerek ártalmasak lehetnek az egészségünkre – derült ki egy, a közelmúltban végzett felmérésből. A Szabad Föld megnézte, mire kell odafigyelnünk bevásárlókosárral a kézben.
Remek statisztikák állnak rendelkezésünkre az élelmezéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatokról, s ezek egyértelműen kimutatják: az elsődleges kockázat az elégtelen táplálkozás, illetve az elhízás. Ezután következnek a mérgezések, melyek forrása a nem megfelelően elkészített, romlott vagy egyszerűen csak mérgező élelmiszer – botulizmussal fertőzött hús, ellenőrizetlen erdei gomba. A harmadik a különböző szermaradványok – növényvédő szerek, állatoknál antibiotikum – okozta kockázat, s szinte elhanyagolható a sokak által rettegett adalékanyagok veszélye. A nép a jóféle házi szalonnától, illetve a bőségesen fogyasztott sótól és cukortól hullik, nem pedig a gyanús nevű emulgeálószerektől.
A külföld ide exportálja azt az élelmiszert, amit az ő fogyasztóik nem ennének meg – halljuk sokszor. Nos, bár a „külföldi szeméttel” kapcsolatos hírverések inkább a magyar vállalkozók védelmét szolgálják, de az állításnak azért van némi igazságmagva. Ismert, hogy az unió bizonyos tagállamaiban a fagyasztott hús szavatossági ideje három hónap, míg Magyarországon hat. Ezt a külföldi cégek úgy használják ki, hogy a náluk már lejártnak, de nálunk még fogyaszthatónak ítélt húsféléket itt értékesítik. E tételekkel természetesen nem a hentespultnál, hanem az olcsóbb húskészítményekben találkozhatunk. Ez persze joggal csípheti a szemünket, de ne felejtsük el: ha Magyarország csökkentené a fagyasztott hús szavatossági idejét, azon elsősorban a magyar húsipar veszítene, melynek szereplői a négy hónapos húst nem tudnák hol értékesíteni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2010 óta kiemelten ellenőrzi a külföldről behozott élelmiszereket. Statisztikájuk azt mutatja, hogy az uniós tagállamokból származó importtermékek 0,9, a harmadik országból érkezetteknek pedig 2,5%-át kellett kivonni a forgalomból. A magyar termékek esetében 3,23% volt tavaly a kifogásolási arány – ez alapján úgy tűnik: kicsivel nagyobb kockázatot vállal, aki magyar élelmiszert vásárol.
Zöld szám
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ingyenesen hívható telefonszámon várja a szabálytalanságokat észlelő lakossági bejelentéseket. Mikor tárcsázzunk? Ha például hiányos a termék csomagolása, ha a gyártó nem tüntet fel minden kötelező elemet a címkén (pl. a származási ország vagy az összetevők listája), ha azt tapasztaljuk, hogy tömegével állnak a bolt polcain lejárt szavatosságú termékek. A hivatal munkatársai hétfőtől csütörtökig 8-tól 16.30-ig, pénteken 8-tól 14 óráig fogadják a hívásokat a +36-80/263-244-es számon.
