Szakmailag releváns, de megvalósíthatatlan?

A törzskarton nem önmagáért van, hanem része az alapellátás megújításának; e nélkül esélytelenek vagyunk a problémák megoldásában – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár azt a szerdai szakmai konzultációt, ahol a háziorvosi törzskarton szakmai tartalmáról beszélgettek a résztvevők. A szakpolitikus úgy vélte, nem a kormányálláspontnak, hanem a szakmai szervezetek véleményének kell dominálnia az új törzskarton-rendszer kidolgozásában – ennek értelmében a rövid bevezetőt követően el is hagyta a rendezvényt.

Nincs szó többletszolgáltatásról, hiszen 17 éve jogszabályban rögzített és finanszírozott alapfeladata a háziorvosnak a törzskarton kitöltése és meghatározott időközönkénti felülvizsgálata – mondta dr. Papp Magor, a Svájci-Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram (svájci projekt) szakmai vezetője. A fórumon kiderült, az új adatlap jövő évi bevezetésének híre azért vált ki ekkora ribilliót, mert sokkal szélesebb körű tevékenységet feltételez, mint amit a háziorvosok manapság a napi ellátásban nyújtanak, vagy nyújtani tudnak.

Míg a törzskartonon rögzített adatok rámutatnak a kliensek egészségügyi kockázataira – a családi anamnézis mellett rákérdeznének a dohányzási, táplálkozási, alkoholfogyasztási és egyéb életmódbeli szokásokra –, mind a háziorvos, mind az egészségpolitika számára hosszútávon tervezhetővé teszik az ellátást, a pácienseket is szembesítik azzal, hogy felelősek egészségügyi állapotukért – vélekedett a szakmai vezető. Szerinte az új törzskartonok bevezetését övező vitában immár az a legfőbb kérdés, akarják-e tudni egyáltalán a háziorvosok, hogy a körzetükbe tartozó lakosok milyen kardiovaszkuláris, diabéteszes vagy daganatkockázatokkal élnek? Elismerte, hogy az újfajta egészségi állapotfelmérés első rögzítése a számítógépen valóban húsz percet vesz igénybe, azonban ez a feladat a praxisnővér kompetenciája lenne, ahogyan a rendszeres adatfrissítés is. Az orvosnak az adatok ellenőrzése, ezek alapján a rejtett betegségek kiszűrése, és a preventív gondozása és terápia meghatározása lenne.

Létszámhiányos helyzetben, tűzoltó munkát végeznek a praxisokban a háziorvosok, a betegek közel fele krónikus problémákkal küszködik, az új, preventív szemléletű törzskarton-rendszer működtetéséhez legalább egy plusz embert fel kellene venniük a háziorvosoknak – vélekedett dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke. Szerinte ahhoz, hogy a betegségmegelőző, egészségmegőrző fókuszúvá váljon a gyógyítás, nem kormánybiztosra és kampányra, hanem pénzre van szükség, hogy a praxisok prevenciós nővéreket tudjanak alkalmazni. Elmondta azt is, hogy a kollégák azért ódzkodnak a törzskartonok megújításától, mert eddigi tapasztalatuk az, hogy ha valamit kötelezővé tesz a szakpolitika, az végül finanszírozás-megvonással jár. Az új rendszer felépítése sokba kerül, mert többletlétszámot, és drága élőmunkát kíván, a többletszolgáltatást ezért csak akkor lehet bevezetni, ha biztosítják annak anyagi feltételeit.

Mi az az elvárt tevékenység, amit akkor is elvárunk magunktól, ha nem kapunk érte pénzt? – tett fel ismét egy kérdést Papp Magor, aki szerint az egy praxishoz tartozó kliensek 3 év alatti átszűrése napi egy óra munka, erre pedig 5-6 praxis összefogva tudna hat órában alkalmazni egy prevenciós nővért.

A törzskarton szakmai részével nincs probléma, a kérdések relevánsak, csakhogy egy újabb megvalósíthatatlan feladatot senki nem akar a nyakába venni. Eddig ugyanis öt, ezután 150 kérdést kell feltenni a betegnek a törzskarton kitöltésekor, ami nagyon sok időt elvesz a gyógyító tevékenységtől – fogalmazta meg a következő kifogást dr. Kozma Gábor háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos titkára. Kifejtette, jelenleg több mint négyezer jogszabály van, ami főleg kötelmeket ír elő a háziorvosoknak, inkább ezek közül kellene kigyomlálni azokat a felesleges feladatokat és kötelmeket, amelyek a betegellátástól veszik el az időt és az energiát. A kérdéssor szakmai tartalmával egyébként Selmeczi Kamill is egyetértett, ugyanakkor azt javasolta, hogy az első állapotfelmérés alkalmával történjen fizikális orvosi vizsgálat is.

Felmerült az is, hogy a jelenleg használt háziorvosi szoftverek eltérő törzskarton-adatbázissal rendelkeznek, az új rendszer ezt egységesítené, így globálisan hasznossá válnának az abban rögzített adatok, amelyek egyébként a beteg tulajdonát képezik, az adatkezelő pedig a háziorvos. A most gyűjtött adatok nem szolgálják az egészségmegőrzést, így az egészségben töltött életévek számának növekedését sem, ami pedig alapvető szakpolitikai elvárás. Sok helyütt a rendelkezésre álló informatikai infrastruktúra akadályozza egyébként az adatrögzítést és az egységesítést, azonban az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) általános bevezetése mellett a Belügyminisztérium égisze alatt fut egy projekt, amely a háziorvosok számára is biztosítaná a hozzáféréshez szükséges sávszélességet.

A prevenciós és krónikus gondozás és a gyógyítás szétválasztása koncepcionális kérdés – tette hozzá dr. Sándor János, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának tanszékvezetője. Kiemelte, hogy megfelelő adatgyűjtés és egységes törzskarton-rendszer híján jelenleg nem tudni, hogy mi zajlik a praxisokban, és azt sem, hogy a háziorvosok milyen szinten és minőségben végzik a munkájukat. Egyébként már dolgoznak egy indikátor kézikönyv összeállításán, amely a háziorvosi munka mérésének módszertanát tartalmazza.