Új büntetőadó: egészségesebbek leszünk tőle?
Az egészségtelen élelmiszerekre kivetendő hamburgeradónak még a hivatalos terve sem készült el, mégis egyre hangosabbak az ezzel kapcsolatos vélemények - írja a HVG.
A jogszabályt csak július utánra ígérik a törvényalkotók, úgyhogy van időnk szokni annak gondolatát, hogy feketelistára kerülhetnek kedvenc süteményeink is. (A vilggazdaság múlt heti beszámolója szerint már elkészült egy szakértői jelentés, eszerint meghaladja a 386 milliárd forintot az egészségtelen élelmiszerekre kivetett termékdí). A HVG megkérdezett egy táplálkozási szakembert, hogy mi a véleménye a lakosság ilyesfajta egészségneveléséről.
"Nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen étrend. Nyilvánvalóan az egészségesebb élelmiszereket gyakrabban kellene beiktatni az étrendünkbe, míg ritkábban kellene magunkhoz venni a kis mennyiségben ajánlott ételeket. De olyan táplálék, amit egyértelműen tiltani kell, nincs" – szögezte le Dánielné Rózsa Ágnes dietetikus. Attól, hogy bizonyos élelmiszerek tiltólistára kerülnek – folytatja a táplálkozási szakember –, nem várható el az egészséggel kapcsolatos attitűdök gyors változása. Változni pedig kellene, azt senki nem vitatja.
Magyarország a világ egyik legegészségtelenebb országa – ezt fogalmazta meg rólunk nemrég az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ennek legfőbb oka a kevés mozgás – a magyarok 53 százaléka soha nem sportol –, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, illetve a zsíros ételek túlzott szeretete. Ezek után már kevésbé tűnhet az ördögtől valónak a kormány azon terve, hogy egészségtudatos életvitelre neveli az egész országot, aki pedig nem hajlandó tenni egészségéért, az fizessen. De valóban egy új adónem lenne a legmegfelelőbb eszköz? Egyelőre úgy tűnik, több a kételkedő és a külföldi tapasztalatok, a különféle kutatások is arra engednek következtetni, hogy a probléma ennél jóval összetettebb.
A WHO-t idézve ismét, ezirányú kutatásukban ők nem találtak tudományos igazolást arra, hogy okozati összefüggés lenne a politikai, gazdasági szabályozások és az élelmiszerfogyasztás között. És jól példázza ezt Dánia is, ahol az elmúlt évtizedekben is folyamatosan nőtt az elhízottaka aránya, miközben az országban már 1922-től él a cukortartalmú termékek büntetőadója. (A dánok egyébként tovább szigorítanának, bevezetnék a telített zsírokra kivetett különadót). És még egy érdekes adalék: brit táplálkozástudományi kutatások 2010-ben kimutatták, hogy nem igaz az a feltételezés, miszerint a növekvő kalóriabevitel felelős a brit gyerekek elhízásáért. Sokkal inkább a mozgáshiány okolható a gyarapodó súlytöbbletért. Nagy-Britannia nemrég vetette el az egészségügyi különadó bevezetésének ötletét, mert szerintük az ezzel generált áremelkedés a legszegényebbeket sújtaná, miközben nem hozna megoldást a problémára. De hasonló indokkal került le a francia parlament napirendjéről is egy ilyen javaslat.
