Réthelyi: Van, amiben Orbán dönt

Hogyan értékeli Orbán Viktor évértékelő és évadnyitó beszédeit?

Mindkettő a helyzetnek nagyon megfelelő kormányfői beszéd volt. Az évértékelője inkább általános áttekintést nyújtott, de a Parlamentben már elhangzott több, kemény konkrétum is, ami a tavasszal meghatározhatja az Országgyűlés munkáját.

És annak tükrében hogyan értékeli, hogy – ha konkrétumok nem is – de utalások azért akadtak, épp az ön tárcájára váró feladatokra?

Valóban szólt az oktatásról és az egészségügyről, mint két olyan területről, ahol az átalakítások folynak. Ez egyfajta megerősítése volt annak, hogy amin a minisztériumban dolgozunk, az jelentős és fontos része a kormány munkájának.

Olyannyira fontos, hogy egyre komolyabb vita zajlik az egészségüggyel és oktatással kapcsolatban. Az utóbbi még a siófoki frakcióülésen is borzolta a kedélyeket.

Valóban volt vita, és a jelenlegi, meglehetősen kaotikus helyzetben rendkívül fontos is a részletek széles körű megvitatása. Ezek a viták ismételten rámutattak azokra a területekre, amelyeket nagyon komolyan kell venni. Lehet úgy értelmezni az oktatást, hogy a szülők, a tanárok és a diákok között legyen olyan kapcsolat és gondolatcsere, amely előreviszi az iskola célját és értelmét. És van egy olyan síkja is, hogy az állam és az önkormányzatok részvétele milyen legyen mindebben.

(...)

Azt rebesgetik a Fidesz-frakción belül, hogy mégsem túl ideális a NEFMI jelenlegi szerkezete, és inkább szétbontanák egy oktatás-kulturális és egy szociális-egészségügyi-sport tárcára. Ön hallott erről?

Ahol én jelen voltam, ott ez nem merült fel. Siófokon négyszemközt beszéltem a miniszterelnök úrral, hogy az elmúlt nyolc hónap alapján még mindig egyetért-e ezzel a minisztériumi szerkezettel. Azt mondta, semmi oka nincs, hogy az általa kitalált – mert nagyrészt az ő ötlete volt – struktúrán változtasson.

A struktúra marad, de ön megy? Sajtóhírek szerint az EU-elnökség után lecserélhetik.

Az induláskor sem volt arról szó, hogy ki, mennyi ideig lesz miniszter. Én csinálom a munkámat. Engem Orbán Viktor hívott meg erre a feladatra, ha ő azt mondja, hogy ezt a feladatot én idáig végeztem, most végezze valaki más, akkor ezt tudomásul veszem. De erről most szó sincs.

Orbán Viktor részt vesz az ön döntéseiben?

Olyan értelemben igen, hogy nagyon részletes indoklásokat vár el. Azt egy percig nem lehet titkolni, hogy vannak kérdések, amelyek, ha nem dőlnek el a kormányon vagy a minisztériumon belül, akkor Orbán Viktor dönt bennük. Az egészségügy és az oktatás területén is lesznek majd ilyen kérdések.

Ki dönt annak a 39 milliárd forintnak az összegereblyézéséről, amelyet zárolniuk kell, mint a kormányzati tartalék része?

Nincs még döntés. A tárca mind az öt ágazata megszenvedi ezt a zárolást, dolgozunk rajta.

Ahogy azon is, mely fővárosi kórházakat vennének állami kezelésbe?

A fővárosban számos fenntartó kezében van az ellátás. Pártolandó lenne egy egységesítés, ugyanakkor megvan a kockázata állami finanszírozásba venni az intézményeket. Még döntések előtt állunk itt is.

Akkor az egészségügyi rendszer átszervezéséről ne is kérdezzük, mert vagy dolgoznak rajta, vagy döntés előtt állnak?

Arról tudunk beszélni. Elkészült a a Semmelweis-terv, Szócska államtitkár úr folyamatosan tárgyal a megyékkel az ellátás ésszerűsítéséről. Meg kell határoznunk, hogyha valaki megbetegszik, melyik orvoshoz induljon el. Szorgalmazzuk, hogy a közoktatásban minél hamarabb megjelenjen az egészségtan oktatása is! A XXI. században elvárható lenne az emberektől, hogy tisztában legyenek a saját testükkel.

Egy anatómustól nem vártunk mást, de konkrétan mit jelent majd a betegeknek az új rendszer?

A betegutak rendezettek legyenek, ne kelljen sokat várni, és egy olyan rendszer legyen, ahol az orvosok emberként is kezelik a betegeket. Az egész ellátás súlypontját inkább a járóbeteg-ellátás területére szeretnénk áthelyezni, a háziorvosok és a szakrendelők szintjén tartani. A tavasszal a kormány elé kerülhetnek a tervek. Addig a kórházi struktúrát is át kell gondolni.

Kevesebb kórház lesz?

Munkamegosztás lesz közöttük. A kórházak egyben foglalkoztatók és kulturális központok is, ahol a munkán túlmenően is alakulhatnak közösségek.

A teljes cikk az fn.hu-n olvasható.