Orvoshiány: itthon tartanák a doktorokat, de nem tudják, hogyan
Miért? Miért akarok külföldre menni? Nem elsősorban a pénz miatt. Nem mondom, hogy nem számít, de nem ez a legfontosabb - mondta egy harmadéves egyetemista. A DrInfo összeállítása az orvoselvándorlásról és az életpályamodellről.
Rekordszámú orvos és szakdolgozó kérte ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH) a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírokat 2010-ben. Bár a kormány napirenden tartja a kérdést, az érintettek semmilyen konkrétumról nem tudnak.
"Miért? Miért akarok külföldre menni? Nem elsősorban a pénz miatt. Nem mondom, hogy nem számít, de nem ez a legfontosabb. Harmadéves egyetemista vagyok, mindig is figyeltem, mi történik, mire lehet számítani. Sokáig hittem, hogy ha kongatják, kongatjuk a vészharangot, lehet valami. Mostanra végérvényesen beláttam, hogy ebben az országban semmi nem történik és nem is fog" – ezt mondja a Hírszerzőnek Judit, aki állítja: már eleve úgy felvételizett a Semmelweis Egyetemre, hogy tudta: külföldön akarja kamatoztatni az itthon tanultakat. Ő nem Angilába, nem is Svédországba menne, hanem Kanadába.
"Nem hiszem, hogy pénzéhesek lennének azok a doktorok, akik fellázadnak a havi 90 ezres fizetés ellen. Itthon sem a közhangulat, sem a megbecsültség, sem a hozzáállás nem megfelelő. Én elég elhivatott vagyok, nem akarok azért más területen dolgozni, vagy más egyetemre menni, mert ott jobban lehet keresni." Judit azt mondja, még azt a néhány évet "adja", amíg tanul, hogy meggyőzzék az ellenkezőjéről.
Negatív rekord
Az EEKH adatai szerint tavaly 1111 orvos kért hatósági igazolást. Rajtuk kívül 202 fogorvos, 48 gyógyszerész, 301 ápoló, és 115 egyéb szakdolgozó is a távozást fontolgatja. Összehasonlításképpen: 2005-ben 604, 2006-ban 520, 2007-ben 590, 2008-ban 728 és 2009-ben 887 egészségügyi dolgozó adta be a kérelmet.
Az EEKH adatai alapján tavaly a hatósági bizonyítványt kérők zöme 25-29 éves volt, legalábbis ami az orvosokat, fogorvosokat, gyógyszerészeket illeti. A bizonyítványt kérő ápolók és szülésznők már valamivel idősebbek voltak: az ápolók többsége 30–34, a szülésznők zöme 40–44 éves volt.
2010-ben az orvosok közül legtöbben az általános orvosok kérték a bizonyítványt, összesen 564-en. Rajtuk kívül a szakmák szerinti megoszlásban többek között 76 aneszteziológus, 72 belgyógyász, 48 csecsemő- és gyermekgyógyász, 35 háziorvos, 33 szülész-nőgyógyász, 29 sebész volt, de például 7 kézsebész is honosíttatta a papírjait.
Az orvosok közül legtöbben továbbra is Nagy-Britanniában kívántak dolgozni, összesen 339-en. Népszerű célország volt még Németország (307 kérelmező), Írország (79), Svédország (69) és Ausztria (52) is. Az ápolók szintén Angliát választották a legtöbben, de sokan adták be papírjaikat Olaszországot megjelölve
Várják a konkrétumokat
Hogy az orvoshiányt és az orvoselvándorlást kezelni kell, már évek óta nem újdonság. A Semmelweis-tervben ennek ellenére csak utalás van arra, hogy rendezni kell többek között az egészségügyi dolgozók bérezését. A felvázolt életpályamodell többlépcsős bérfelzárkóztatást, a szakképzési rendszer felülvizsgálatát, díjakat, címeket, dolgozói kártyát és rugalmas foglalkoztatást ígér. A rezidensek eközben meghirdették úgynevezett zöldkeresztes mozgalmukat, amely egyelőre a tárgyalási fázisban tart.
Eközben a Pécsi Tudományegyetem is előállít egy ötlettel. Ők a Felsőoktatási Törvény módosításához küldték el javaslatukat: az az orvos, aki a diploma megszerzése után külföldre megy, fizesse vissza a képzési költség egy részét vagy egészét. Az ötlet kidolgozója, Miseta Attila, a PTE ÁOK dékánja most azt mondja lapunknak: informális egyeztetések zajlanak, "de előbb a kormánynak el kell döntenie, hogy támogatják-e a javaslatot."
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Hírszerzőnek azt mondta: szakmai egyeztetés a kamarával a kamarai törvényen kívül nem volt. "Az orvosi életpályával kapcsolatban az elképzelésünket elküldtük a minisztériumnak, miután az illetékesek arra biztattak mindenkit, hogy az elvárásokat és az elképzeléseket osszuk meg velük." Éger István állítja: az EEKH adatai kétségbeejtőek. "Bár nem jelenti azt, hogy mindenki, aki engedélyt kér el is távozik az országból, tény azonban, hogy a tendencia sokat mutat. 2009 volt az első olyan év, mikor az engedélyt kérők száma meghaladta az abban az évben diplomához jutottak számát." A kamarai elnök azt mondja: az orvoselvándorlás megállítása érdekében nem tud semmilyen konkrét kormányzati intézkedésről.
A szándékon túl Papp Magor, a Magyar Rezidenszövetség elnöke sem tudott semmilyen konkrétumról beszámolni. "2010-ben 2009-hez képest 25 százalékkal többen hagyták el az országot. A helyzet sürgető, várjuk az intézekedéseket."
